Afrika: Kihívások és lehetőségek
Szöveg: Sipos Zoltán hadnagy | 2015. november 18. 20:43Nemzetközi konferenciának adott otthont november 12-én a budapesti Stefánia Palota. A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye által szervezett, Afrika: Kihívások és lehetőségek című magyar-angol szimpózium jelentőségét, a tématerület iránti növekvő érdeklődést jelezte a több mint 250, minisztériumoktól, felsőoktatási intézményektől, valamint nem kormányzati szervezetektől érkezett vendég.
Különösen nagy érdeklődés övezte plenáris ülésen elhangzott, a kameruni Emmanuel Kamdem professzor Concerted development strategy for Africa című előadását, amelyben az afrikai fejlesztési lehetőségeiről és lehetséges stratégiákról szólt. A jeles kutató szerint az alapvető dilemma a közigazgatás, az oktatás hiányosságai, az ebből fakadó politikai erőszak, a munkanélküliség, a korrupció és a törzsi-etnikai alapon szerveződő társadalmi rendszer. Kiemelte az átfogó fejlesztési stratégiák szükségességét, amelynet az érdekelt szereplők együttműködésével kell kialakítani és működtetni.
A plenáris ülés másik rendkívül érdekfeszítő, Diplomatic and economic activities of the BRICS countries in Africa című előadását dr. Vogel Dávid főhadnagytól, az MH KDK DEO-HVK TKH kutatójától hallottuk. A feltörekvő gazdaságok afrikai szerepvállalásának eddigi eredményeiről, a további együttműködés lehetőségeiről szóló általános tanulságokon túl a hallgatóság megismerhette a BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, DAK) afrikai stratégiáit, kapcsolataik, megítélésük és kontinentális szerepvállalásuk minőségét.
A plenáris ülést követően a szekciókban már elsősorban az afrikai kontinens helyi és regionális dilemmáit boncolgató nézetek kifejtésére került sor. Ezek között az egyik rendkívül aktuális témát az International Institute for Strategic Studies tudományos munkatársa, Virginai Commoli boncolgatta. Előadásában – Boko Haram: From isolated sect to regional security challenge címmel – elemezte a szervezet megalakulását kiváltó legfontosabb okokat és körülményeket. Bemutatta a Boko Haram szervezeti, működési és stratégiai fejlődését, a kormányzat által foganatosított válaszlépéseket. Az előadó véleménye szerint a szervezet közvetlen fenyegetést Európára nem jelent, a megoldás pedig a Nyugat által segített katonai műveletekben, másrészt gazdasági, oktatási és közigazgatási reformokban képzelhető el, amelyben a főszerepet alapvetően a nigériai kormányzatnak kell játszania.
A szekcióban fejtette ki gondolatait Miletics Péter, az MH KDK DEO-HVK TKH kutatója A nílusi forradalmak kora: egyiptomi rendszerváltások címmel. Az előadó vázolta az arab tavasz egyiptomi következményeit, valamint az azt követő forradalmi helyzet kialakulásának okait és következményeit. Felhívta a figyelmet a demokrácia és a politikai iszlám eltérő fókuszára, valamint az abból levezethető ellentmondásokra. Bemutatta és értékelte az adott időszak két meghatározó politikaformáló intézményének – a Muszlim Testvériség, illetve a hadsereg – történelmi szerepét, eltérő helyzetüket, stratégiai énképüket az egyiptomi politikai mezőn.
A II. szekcióban is számos értékes, figyelemre méltó előadás hangzott el. Ezek közé tartozott dr. Besenyő János ezredes, az MH KDK DEO-HVKTKH osztályvezetőjének Afrika és a kereszténység című, nagy érdeklődéssel várt felszólalása. Az ezredes úr felvázolta a kereszténység afrikai elterjedésének, működésének történelmi előzményeit, hatásait és következményeit. Számos, kevéssé ismert egyház bemutatására is sor került, többek között a núbiai, a kongói, de értékelte az egyház és a rabszolgaság közötti kapcsolatok jellegét. Konklúziójában szót ejtett a kereszténység gyors afrikai terjedésének, térnyerésének okairól, a jövőben várható kulturális-civilizációs következményeiről, valamint ezek biztonságpolitikai kihívásairól.
Ugyancsak a II. szekcióban hangzott el a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsoltok szakos hallgatójának, Keresztes Vivien Katának rendkívül értékes fejtegetése, Vallási konfliktusok Nigériában – Ok agy okozat Az előadó szerint a belső ellentétek okait alapvetően politikai, jogi, valamint gazdasági okokban jelölte meg. A problémák felszámolása érdekében az oktatás, az erőszakszervezetek, illetve a politikai és jogrendszer szükséges reformját elkerülhetetlennek véli, amelyeket az etnikai-vallási konfrontáció alapfeltételeként határozott meg, párhuzamosan a gazdaság fejlesztésével, az életkörülmények javításával egyetemben.
Természetesen a szekciókban elhangzott előadások értéke sem kérdőjelezhető meg, ám valamennyit – hely- és idő hiányában – nem áll módunkban bemutatni. Azokat hamarosan a megjelenő konferenciakötetben érhetik el az érdeklődők. A mintegy két éve működő tudományos műhely már több hiánypótló kiadvánnyal, valamint nemzetközi konferenciával jelezte, hogy a szakmai kritériumok szerint kijelölt úton kíván fejlődni a jövőben is.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária