Csak politikai eszközökkel lehet véget vetni az iraki válságnak

A szervezet identitása szempontjából nagyon fontos lépés a kvázi állam kikiáltása, de sokkal lényegesebb kérdés, hogy mihez kezdenek a Nyugattal, lesz-e terrortámadás például az Egyesült Államokban, vagy Nyugat-Európában – mutatott rá Wagner Péter. Az al-Kaidának fontos célja volt a fejlett országok terrorizálása, míg az ILIÁ eddig nem igazán tett erre utaló kijelentéseket, pedig a Nyugat beavatkozása nagyban függhet attól, hogy mennyire érzi magát fenyegetve a szervezettől – fűzte hozzá.

A „kalifa" nyilvános szereplése jelentős fordulópont volt a szunnita csoport történetében: amikor Bagdadi átvette az al-Kaidához köthető, akkoriban még Iraki Iszlám Államnak nevezett szervezet vezetését, a szakértők többsége úgy vélte, hogy az amerikai csapaterősítés és az ellenséges iraki szunnita fegyveresek hamar meg fogják roppantani a milíciát. Ezzel szemben az ILIÁ-nak a szomszédos Szíriában tomboló polgárháború nyomán kialakuló káosz következtében idővel újabb forrásokat sikerült becsatornáznia és újra felépíthette a parancsnoki struktúráját. Bagdadi ezt követően felszámolt minden kapcsolatot az al-Kaidával, befolyása pedig mára vetekszik az al-Kaidát vezető Ajman az-Zavahri hatalmával.

A politika bűnei

A milícia kezdetben a brutalitásáról vált ismertté, harcosai számos ellenlábasukat kivégezték és keresztre feszítették Szíriában, valamint tömegesen hajtottak végre pokolgépes merényleteket Irakban. A június 9-én Irakban villámhadjáratot indító szervezet mára majdnem teljesen ellenőrzése alatt tartja a tartományi központ, Deir ez-Zór és a szíriai-iraki határváros, el-Bukamál közötti területsávot, emellett pedig elfoglalták Szíria legnagyobb olajmezejét, al-Omárt is.

Wagner Péter szerint ezzel biztosították az anyagi feltételeit egy soha véget nem érő háborúnak, amelyből csak egy politikai megegyezés jelenthet kiutat. „Az iraki kormányfő inkompetenciája mára azt eredményezte, hogy a hadsereg teljesen megbízhatatlan és a szunnita felekezetű lakosok lázonganak, tehát az ILIÁ sikereinek a legfőbb oka, az iraki politikai vezetés rossz döntéseiben keresendő" – hangsúlyozta a szakértő. Ha Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tovább folytatja eddigi politikáját, akkor szétszakadhat az ország – fűzte hozzá.

Núri al-Máliki iraki miniszterelnök egyébként pénteken megerősítette, nem mond le kormányfői tisztségéről, annak ellenére, hogy mind külföldről, mind iraki belpolitikai körökből többen távozását sürgetik. „Soha nem fogok lemondani hivatalomról" – szögezte le Máliki.

Új állam születik

Wagner Péter szerint ugyan már most is polgárháború zajlik az országban, hiszen az ILIÁ sem lehetett volna olyan sikeres, ha a helyi szunnita milíciák nem csatlakoznak hozzá lelkesen, amikor megjelent Irakban. Az iraki kormánynak elsősorban a szunnita felekezet tagjaival, vagyis a saját állampolgárainak egy részével kell kiegyeznie és valamiféle engedményeket tennie feléjük, ha le akarja győzni az ILIÁ-t – vélte a szakértő.

Wagner Péter felhívta a figyelmet, hogy most nagyon érdekes kérdés a kurdok helyzete, akik – úgy tűnik – csak győztesen jöhetnek ki a válságból, jelenleg is ők ellenőrzik az ország északi részét, és nagyon valószínű, hogy az iraki kormány képtelen lesz visszavenni a hatalmat. „Sok múlik az Egyesült Államok, Törökország és Irán hozzáállásán is egy önálló kurd állam létrehozásának ügyében, de Iraknak ebbe már nem sok beleszólása lesz" – tette hozzá.