Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Európa nem tanult a válságokból

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2015. november 5. 13:27

Félig működő intézményekkel nem lehet sem a válságokat kezelni, sem pedig irányítani az uniót; Európa annak dacára is felkészületlen, hogy 2005 óta találkozott már gazdasági, biztonsági és migrációs kihívásokkal is – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja november 5-én csütörtökön, Budapesten, a Stefánia palota – Honvéd Kulturális Központban tartott konferencián.

Tálas Péter – aki az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is – az „Európai válságok – Európai válságkezelés 2005-2015" című konferencián hangsúlyozta: az Európai Unió mögött tíz évnyi elvesztegetett idő áll, hiszen számos krízisre már előre számíthatott volna, ehhez képest a 2008-as orosz-grúz háború, a pénzügyi világválság, a 2011-es arab tavasz, a 2014-es orosz-ukrán konfliktus és a 2015-ös görög összeomlás is felkészületlenül érte. Látszólag az unió képtelen megoldani a válságokat, aminek az lehet az egyik magyarázata, hogy az intézményei gyakran csak látszattevékenységet folytatnak, politikai szinten pedig leginkább populizmussal próbálják a hiányosságokat kezelni.

1596003608

A biztonságpolitikai szakértő a migrációs válság kapcsán megjegyezte, hogy ebben az esetben is határozatlan, kapkodó és meglepett arcát mutatja a közösség, pedig az nem igaz, hogy nem lehetett előre számítani a menekültek özönére. Jelenleg olyan hangokat lehet hallani, amelyekből kiderül: „az 520 milliós Európa nem tud mit kezdeni egymillió menekülttel, ami dráma", pedig ennél csak sokkal több bevándorlóra lehet majd számítani, amikor nem csak a háborús régiókból kelnek útra, hanem a klímaváltozás, vagy a túlnépesedés miatt is elindulnak a tömegek például Afrikából.

Hozzátette, hogy a krízis megmutatta: a dublini egyezmény (a menekültek kvóták szerinti szétosztása a tagállamokban) nem életszerű és alkalmazhatatlan, illetve azt is, hogy a menekültek fogadására és ellátására szolgáló infrastruktúra nagyon kezdetleges.

Válságos időkben az unió nemzetállamokra bomlik – mutatott rá a szakértő -, és mindenki maga próbálja jól-rosszul kezelni a helyzetet, ami szintén a közös intézmények hiányosságaira vezethető vissza.

Védelmi szempontból hasonló tendencia bontakozik ki és ez például a NATO finanszírozása tekintetében is megmutatkozik: míg kezdetben az USA és a tagállamok majdnem fele-fele arányban osztoztak a szervezet költségein, mostanra ez inkább 70-30 százalék lett. „Tehát világosan látszik, hogy Európa nem tartja fontosnak a védelmi szféráját."

1596003608

Tálas Péter szerint az unió előtt két lehetőség áll: vagy valódi gazdasági uniót valósít meg, vagy pedig felbomlik. „Se migrációs, se gazdasági tekintetben nem túl fényes a jövője, ha nem képes tanulni a válságokból" – hangsúlyozta a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár közös rendezvényén előadást tartott mások mellett Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Halmai Péter, az NKE tanára. A szakértők beszéltek például az arab tavasz hatásairól, Oroszország és Európa kapcsolatáról és a migrációs válságról is. A jelenlévőket Tálas Péter mellett Baráth Ernő ezredes, a dandár megbízott parancsnoka is köszöntötte.

Fotó: Rácz Tünde