Így harcol az EBESZ a kézifegyverek ellen

Nagyon komoly problémát okoznak világszerte az illegálisan terjesztett kézi- és könnyűfegyverek, mivel leginkább ezeket használják az alacsony intenzitású konfliktusokban, derült ki a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott előadásból. Ezek a fegyverek olcsók, könnyen szállíthatók, könnyen bevethetőek, és könnyen be is lehet őket szerezni, éppen ezért a szervezett bűnözés és a terrorizmus szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek – mutatott rá Szatmári László. Egyes források szerint közel kilencszázmillió kézi és könnyűfegyver van forgalomban, és ennek hetvenöt százaléka nem reguláris hadseregek, hanem a lakosság kezében van. Évente mintegy nyolcmillió új fegyver kerül a globális piacra, és terjed természetesen a hozzájuk tartozó lőszer is. Ez pedig számos kockázatot hordoz, hiszen míg a fegyverek biztonságosan tárolhatók évtizedekig akár, addig a lőszerek idővel elvesztik stabilitásukat, és katasztrófát okozhatnak, amire számos példa is volt már: 2008-2014. között ötszázhúsz nagyobb lőszerraktár-robbanást jegyeztek fel.

Az alezredes arról is beszélt, hogy a fegyvereknek van legális kereskedelme, ahol a nemzetközi exportellenőrzési szabályok, nemzeti előírások betartásával, ellenőrizhetően zajlik az adásvétel, a részt vevő felek pedig rendelkeznek a szükséges jogosítványokkal. És van természetesen az illegális kereskedelem, ebben akár államok is részt vehetnek, érdekeik mentén, titokban értékesítenek fegyvert és lőszert. Emellett az illegális fegyverpiac hatalmas forrása a hidegháborúban felhalmozott rengeteg harceszköz. Ez pedig kockázatot jelent a környezetre, a lakosságra, és az állam biztonságára nézve.

A kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelme elleni harcot az ENSZ már korábban zászlajára tűzte, 2001-ben pedig konkrét akcióprogramot is létre hozott ennek érdekében. Ennek része a politikai nyomásgyakorlás az érintett kormányokra, az exportellenőrzési rendszer erősítése, hatékonyságának növelése, a lőszerraktárak biztonságának növelése, valamint a fegyverek begyűjtése és hatástalanítása.

Az EBESZ, vagyis az ötvenhét részt vevő államból álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, komoly normatív bázist hozott létre a probléma kezelésére. Missziói révén jelen van olyan országokban, ahol problémát jelent a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hagyományos lőszerek raktározása, biztonsága. Az évek során számos dokumentum, döntés látott napvilágot, amelyekben konkrét és kézzelfogható problémákkal foglalkoznak. 2004-ben már komolyan foglalkoztak a kézi légelhárító fegyverekkel (ún. MANPAD), 2011-ben pedig arról született döntés, hogy a használatból kivont és feleslegessé vált lőszerkészleteket meg kell semmisíteni, és ne értékesítsék azokat. A jelenlegi cél a meglévő szabályok, előírások betartásának javítása, az átláthatóság növelése, és a raktárak biztonságának növelése. A szervezet három formában nyújt segítséget: pénzügyi támogatást és technikai segítséget ad ott, ahol erre van szükség, illetve szakértőket küld oda, ahol pedig erre van igény.

Az EBESZ projektek áttekintése során az előadó elmondta, hogy az EBESZ segít a részt vevő államoknak a fegyverek és lőszerek begyűjtésében, a feleslegessé vált készletek megsemmisítésében, amely igen költséges folyamat, főleg a vegyi anyagokat tartalmazó lőszerek megsemmisítése igényel rengeteg pénzt. Kell a segítség a raktárak kezelésének korszerűsítésben is. Legnagyobb probléma a szükséges pénzügyi források előteremtése, ugyanis az EBESZ projektek nem központi költségvetésből, hanem a részt vevő államok önkéntes felajánlásaiból valósulnak meg. Az EBESZ eddigi legnagyobb önálló projektje az Ukrajnában 2009-2014 között végrehajtott Mélange-projekt, amely során megközelítőleg tizenhatezer tonna folyékony rakéta-hajtóanyag komponenst semmisítettek meg tíz donor állam – köztük Magyarország – segítségével, húsz millió Euró költségvetésből. Magyarország lehetőségei szerint részt vállal a projektek finanszírozásában. Nem anyagi hozzájárulásként, magyar szakember látta el az EBESZ kézi- és könnyűfegyver, valamint hagyományos lőszerkészletek projekt-koordinátori beosztást 2010-2013. között.

Fotó: a szerző felvételei