Katonai erővel nem lehet legyőzni a Boko Haramot

A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb adatai szerint már több mint 2,1 millióan váltak menekültté Nigériában a Boko Haram iszlamista szervezet támadásai miatt az utóbbi hat évben. A terrorszervezet Muhammadu Buhari nigériai államfő májusi beiktatása óta újult erővel indított támadásokat, s több mint ezer embert ölt meg azóta. A menekültek többsége az északkeleti szövetségi államokból származik, ahol az iszlamista felkelés 2009-ben kirobbant, a szervezet támadásai azonban a nyugat-afrikai ország középső részén elterülő Nasarawa államot és a fővárost, Abuját is elérték, ezért itt is sokan menekülni kényszerültek.

A Boko Haram terrorcselekményeiben és a nigériai fegyveres erőknek a lázadás leverését célzó műveleteiben 2009 óta több mint 15 ezer ember vesztette életét. A Boko Haram a szomszédos Nigerre, Csádra és Kamerunra is kiterjesztette terrorakcióit.

Marsai Viktor szerint az év elejére sikerült a koalíciós erőknek egy átfogó katonai művelet során visszaszorítaniuk a szervezetet. A Boko Haram nem vállalt nyílt harcot, hanem – szokása szerint – visszavonult az Észak-Nigériában található, két Magyarországnyi területű, erdős rejtekhelyére. A csádi, kameruni és nigériai katonákból álló hadsereg különböző okok miatt futni hagyta ellenségét, s a műveletek májusra kifulladtak. A csoport ezt követően gyorsan összeszedte magát és ellentámadást indított, ami elsősorban öngyilkos merényleteket és rajtaütéseket jelentett, és néhány hónap alatt több száz ember esett áldozatul ezeknek.

A fenti példa jól mutatja, hogy pusztán katonai eszközökkel nem lehet felszámolni a szervezetet, aminek okai egyrészt a terep adottságaiban keresendők, hiszen egy hegyes-völgyes, dzsungel borította területről van szó, másrészt pedig a nigériai társadalmi helyzet elkeserítő állapotában. Észak-Nigériában olyan nagy a szegénység, hogy sokan elküldik egy vagy több gyermeküket a gyakran több száz kilométerre található iszlám iskolákba, ahová nem feltétlenül veszik fel őket, így rengetegen kénytelenek csatlakozni a fiatalokból álló bandákhoz, vagy a Boko Haramhoz – mutatott rá a szakértő. „Ez azt jelenti, hogy hiába veszít embereket a szervezet, valójában korlátlan lehetőségei vannak a toborzásra" – tette hozzá.

A lakosság szélesebb rétege is egyetértett a népnyúzó és korrupt hivatalnokok elleni fellépéssel, s a szervezet előző vezetője, Mohammed Juszuf a pozitív, a szegényeket segítő kép erősítésére jól rá is játszott. Mikrohitel-rendszert vezetett be az északi területeken, megpróbálta segíteni a kitaszított gyerekeket, korániskolákat alapított és segélyeket osztott. Mohammed Juszuf 2009-es halálát követően a csoport radikális szárnyának vezetője, Abubakar Sekau vette át a vezetést, és a Boko Haram elindult a radikalizálódás útján. Míg régen többnyire keresztényeket, korrupt hivatalnokokat támadtak, mára egy-egy rajtaütésük egész falvakat néptelenít el, magyarán mindenkit lemészárolnak.

A Boko Haram annak ellenére sikeres, hogy szervezettségét és erejét nem lehet összehasonlítani például a szomáliai terrorszervezettel, az al-Sabábbal. A néhány ezer főből álló csoport többnyire kézifegyverekkel van felszerelve, és nem rendelkezik olyan képzett, tanult vezetőkkel, mint az előbb említett iszlamisták. Viszont remekül alkalmazzák a gerilla harcmodort, vagyis a nyílt harc helyett inkább le-lecsapnak, rendkívül kegyetlenek és jól használják a többi terrorszervezet szokásait.