Két lépés előre, egy lépés hátra?

A rendezvényen elhangzott mintegy 20 előadás során a téma külföldi és hazai szakértői és kutatói számba vették a kontinens szinte összes ma is zajló erőszakos konfliktusát Líbiától Szudánon át Szomáliáig, a konfliktuskezelésben szerepet játszó olyan tényezőkkel is foglalkozva, mint a gazdasági együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi közösség, az Európai Unió, a regionális nemzetközi szervezetek szerepe.

A ’90-es években az ENSZ és az USA a konfliktuskezelés fő eszközének a piacorientált liberális demokráciák kiépítését tekintette, arra számítva, hogy ha ilyen, nyugati mintákat követő rendszerek kezdenek működni Afrikában és más konfliktusos övezetekben, akkor az automatikusan megteremti a békét is. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai ezt a várakozást nem, vagy csak részben igazolták. A nyugati típusú demokrácia előzmények hiányában egyelőre vagy eleve működésképtelen az Európán kívüli régiók jelentős részében, vagy csak a társadalom érdemi bevonása nélkül, látszólag működik, ezért valós eredmény sem várható tőle. Több előadás mutatott rá arra, hogy a helyi társadalmi szerkezet, az etnikai viszonyok, a történelmi múlt, a vallási és egyéb tényezők figyelembe vételével kialakított egyedi megoldásokra van szükség minden egyes konfliktusban, a hagyományos katonai eszközöket pedig a lehető legnagyobb mértékben háttérbe kell szorítani. Ebből következően le lehet szögezni, hogy a modern válságkezeléshez nem erőre, hanem tudásra van szükség elsősorban, még a katonai missziókban is. Ehhez nyújthat segítséget az Afrika-kutatás és ez a konferencia.

Ezen a ponton kapcsolódik a témához a Magyar Honvédség, melynek részvétele több afrikai nemzetközi katonai misszióban állandósult, így a honvédség érdekelt abban, hogy hozzájusson a hazai és nemzetközi Afrika-kutatás tudásbázisához. Másrészt az afrikai válságövezetekben szolgált, valamint az ottani missziók szervezésével és elemzésével foglalkozó katonák maguk is egyre inkább bővíthetik ezt a tudásbázist. Ezért vett részt a konferencián a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományának több érintett tagja is.

A tudományos szimpóziumon előadást tartott Dr. habil. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője, aki a nyugat-szaharai konfliktust elemezte, valamint Vecsey Mariann százados, a magyarországi NATO Erőket Integráló Elem (NFIU) elemzője, aki a mali konfliktust ismertette. Besenyő ezredes előadása kitért a nyugat-szaharaiak életkörülményeire, az ott kialakult sajátos menekülthelyzetre is, továbbá a régión keresztül Európába irányuló migrációs útvonal jellemzőire.

Fotó: Szilágyi Dénes