Kína a globális kihívások tükrében

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és az ELTE Konfuciusz Intézet közös szervezésében tartották meg a „Kína a globális kihívások tükrében" című konferenciát. A tudományos tanácskozás elsősorban napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő civilizációs terének történelmi, gazdasági, biztonságpolitikai folyamataira fókuszált.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes megnyitóbeszédében kiemelte: eddig főleg régiókról, kontinensekről tartottak konferenciákat, most először azonban egyetlen államról folyik tanácskozás. Ez már önmagában jelzi, globálisan mennyire kiemelt helyzetbe került Kína. „Számos előrejelzés mutatja, hogy Kína az elkövetkezendő évtizedben a világ legnagyobb gazdasági tényezőjévé nőheti ki magát. Hihető a prognózis, hiszen már most a legnagyobb kereskedelemmel és árutermeléssel, exportálással foglalkozó ország" – mondta az altábornagy, hozzátéve, a gazdasági erősödés természetesen a védelempolitikára is hatással van. „Kína az elmúlt másfél évtizedben megnégyszerezte a védelmi kiadásait. Igaz, hogy az USA-hoz képest a tavalyi adatok alapján csak harmadannyit költ erre a célra, de ez az összeg máris több, mint amennyit Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia együttesen áldoz védelmi szektorára" – hangsúlyozta. A Honvéd Vezérkar főnökhelyettes szerint hazánk és Kína között máris számos kapcsolódási pont, szoros kapcsolat van. „Ennek megőrzéséhez és fejlesztéséhez azonban szükség van a másik fél minél alaposabb megismerésére és megértésére. E célt szolgálja a mai konferencia" – zárta beszédét Orosz Zoltán.

A szervezők elmondták: a feltörekvő kínai gazdaság átstrukturálta a globális erővonalak térszerkezetét. A meghatározó szerep megértéséhez azonban szükséges az azt kialakító (etnikai, politikai, gazdasági) jellemzők helyes értelmezése, s ebben segít a most megrendezett szimpóziumon a kínai gazdasági-társadalmi tér aktivitásának sokszempontú elemzése, amely meghatározó lehet mind az eurázsiai, mind pedig a globális hatalmi kapcsolatok bonyolult rendszerére.

A tanácskozáson a gondos témaválasztásnak köszönhetően három szekcióban 30 előadást hallhattak az érdeklődők, nemcsak hazai tudományos munkatársak tolmácsolásában, hanem első kézből, Kínából érkezett előadóktól is.

Az előadók személye mellett a témák is garanciát adtak arra, hogy a komplex megközelítésben, eltérő aspektusokból különböző területeket bemutató előadás-sorozat mélyebb és tisztább megértést nyújtson.

Dr. Mezei Barna, az ELTE rektora hangsúlyozta: Kína és Magyarország hagyományosan jó kapcsolatának alapja, hogy a gazdasági és politikai együttműködések mellett mindig nagy hangsúlyt kapott a kulturális és tudományos kölcsönhatás is. A két ország között a diplomáciai kapcsolatok a 20. század második felében váltak állandóvá. A kiegyensúlyozott együttműködést a rendszerváltás után is sikerült megőrizni, s 2003-tól kezdve a magyar kormány már prioritásként kezeli Kína és Magyarország viszonyának élénkítését.

A nyitó előadást Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete tartotta.

A teljes program a csatolmányban olvasható.

Fotó: Tóth László