„Kizárt, hogy ez egy hirtelen döntés lenne Trump részéről”

A Trump-döntés pontos háttere és időzítése ettől még persze nem lesz világosabb. Az ENSZ közgyűlésének 1947-ben hozott határozata értelmében Jeruzsálem tíz éven át elkülönült státusszal működött, majd sorsáról referendumnak kellett volna döntenie, ez azonban nem következett be, vagyis az amerikai elnök egy csaknem hetvenéves helyzetet rúgott most fel. „Trump általában status quo-ellenes politikát folytat minden területen, nagyon sok területen megkérdőjelezte vagy megpróbálja megkérdőjelezni a fennálló állapotokat, így például a párizsi klímaegyezmény vagy a nemzetközi gazdasági együttműködés kapcsán. Észrevehető egyfajta törekvés a részéről, hogy ezeket a dolgokat más szemlélettel kezelje" – mutat rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (NKE SVKK) vezetője. „Nem kizárt, hogy így szeretné javítani az amerikai-izraeli kapcsolatokat, amelyek Barack Obama elnöksége alatt jelentősen megromlottak. A döntés mindenesetre azért is kockázatos, mert maguk az amerikaiak is ellene vannak: a Nielsen novemberi felmérése szerint 63 százalékuk nem támogatja a döntést, és még a republikánus szavazók 44 százaléka sem. Trump legelkötelezettebb hívei, a keresztény fundamentalisták 40 százaléka szintén rossz ötletnek tartja a húzást, mert úgy gondolják, hogy ezzel veszít Amerika, még rosszabb lesz az ország nemzetközi megítélése, és ezzel kizárólag Izraelben szerezhetnek népszerűséget."

Az Izraellel ápolt jó barátság persze több okból is fontos, hiszen érzékelhető: a jelenlegi amerikai kormányzat egyik célja egy szaúdi-izraeli-amerikai szövetség létrehozása Irán ellensúlyozására a térségben. Mindennek persze az is a része lenne, hogy a szaúdiak támogassák az amerikaiak béketervét az izraeli-palesztin kérdésben. „Az egyik magyarázat, hogy Trump ezáltal gyakorlatilag ezzel egyfajta arab ernyőt akarna a szaúdiakon keresztül a saját közel-keleti béketervére engedni: vagyis cserébe azért, mert hajlandók támogatni az Egyesült Államok béketervét, újabb szoros szövetségeseket nyernek az Iránnal való konfrontációjukhoz" – mondja Tálas Péter. „Más vélekedések szerint épp azért hozta meg a döntését, mert tudja, hogy a béketeremtés most is esélytelen, és így lehet a helyiekre mutogatni: lám, miattuk nem jöhet létre a béke. Ez azonban egyelőre csak találgatás. Egy dolgot viszont kizártnak tartok: hogy ez egy hirtelen döntés lenne Trump részéről. A kampányára és elnöki egy évére visszatekintve meggyőződésem, hogy hosszasan gondolkodott ezen. Ugyanakkor a hosszabb átfutás mellett ő is igyekezett tompítani a helyzet élét: elkezdte magyarázni, hogy ezzel nem sérül az amerikai semlegesség, Izrael és Palesztina pedig ettől még dönthet Jeruzsálem kérdéséről önállóan is."

Tálas Péter felhívja a figyelmet: árulkodó ugyanakkor, hogy még az Egyesült Államok szövetségesei sem siettek eddig lelkesedni a fejlemények kapcsán. Az csak egy dolog, hogy Törökország NATO-tag létére kategorikus nemet mondott a döntésre – az viszont még árulkodóbb, hogy az amerikai döntéseket szinte mindig támogató lengyelek sem tervezik áthelyezni nagykövetségüket Jeruzsálembe.