Komoly nyomás alatt Ankara

http://biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=1419&title=ez-tortent-a-heten-14-het

Lavrov szerint mindez sérti az 1936-os montreux-i egyezményt, amely a török tengeri szorosok, a Boszporusz és a Dardanellák jogállását rögzíti. Az egyezmény értelmében Törökország gyakorolja az ellenőrzést a szorosok felett, és szabályozza a katonai tevékenységet a térségben. Ezen túlmenően a nem török hadihajók áthaladását is szigorúan korlátozza az egyezmény: egyes típusok – például a repülőgép-hordozó hajók – ki vannak tiltva a térségből. Mint azt az orosz külügyminiszter kifejtette: „Úgy észleltük, hogy az utóbbi időben az amerikai hadihajók néhány alkalommal meghosszabbították jelenlétüket, és ezek időnként átlépték a Montreux konvenció kereteit". Az ügy érzékenysége miatt Törökország rögtön egy írásos nyilatkozatban cáfolta Lavrov állításait, kiemelve, hogy a török kormány az elmúlt 78 év során nagy gondot fordított a Montreux konvencióban foglaltak betartására. A krími krízis kitörése óta az Egyesült Államok növelte katonai jelenlétét a Fekete-tenger térségében. A USS Truxton romboló nemrég hagyta el a térséget, miután véget ért a bolgár és román haditengerészet egységeivel tartott közös hadgyakorlat. Egyes jelentések szerint hamarosan egy másik amerikai rombolót a USS Donald Cookot fogják a térségbe vezényelni.

Több vezető NATO tagállam próbál nyomást gyakorolni Törökországra annak érdekében, hogy enyhítsen a Montreux-i egyezmény azon kitételén, amely kimondja, hogy a régión kívüli országok hadihajói nem tartózkodhatnak 21 napnál tovább a térségben. Egyes NATO tagállamok megjegyezték, hogy az ukrán flotta orosz kézre kerülése felborította a régió erőegyensúlyát, mivel már nem a török haditengerészet képviseli a legnagyobb erőt a Fekete-tengeren. A térségben kibontakozó orosz agresszió miatt – amely az elmúlt hat év során két országot illetően is válsághoz, majd határmódosításhoz vezetett – szükségessé vált a NATO számára, hogy növelje a katonai jelenlétét a régióban. Az oroszok felől érkező nyomás arra irányul, hogy rávegye a török kormányt az egyezmény maradéktalan betartására, annak érdekében, hogy ne boruljon fel a régió több évtizedes múltra visszatekintő egyensúlya. Ebben a bonyolult helyzetben Törökország egyre nehezebben tudja magát tartani a tradicionális fekete-tengeri politikájához, melyben szerepet játszik az a tény, hogy a török-szír határ rakétavédelmét a NATO által telepített Patriot rakétavédelmi rendszer biztosítja.