Még sokáig harcok dúlhatnak Ukrajnában

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. május 8. 13:05

Valószínűleg tartós lesz az Ukrajna keleti részein dúló „alacsony intenzitású fegyveres konfliktus”, hiszen Moszkvának továbbra is ez az érdeke, illetve az ukrán hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy erővel véget vessen a harcoknak – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa május 8-án, csütörtökön a honvedelem.hu-nak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy erődemonstrációra készül a Krím félszigeten és Moszkvában május 9-én, hogy megünnepelje a náci Németország fölött 1945-ben aratott győzelmet. Ez lehet az első alkalom, hogy maga Putyin is megjelenik a félszigeten azóta, hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozott. Ezzel kapcsolatban Póti László azt mondta: ennek több jelentése is lehet − például világos üzenet Szevasztopolnak és az ottani szakadároknak, másrészt pedig az ukrán vezetésnek, amelynek tetteit a náci rezsim bűneihez hasonlítják az oroszok.

Ezt a helyzetet csak Putyin rendezhetné, ha kivonná a felségjelzés nélküli orosz katonákat Kelet-Ukrajnából (AP)

A jelenlegi helyzetet egyébként „alacsony intenzitású fegyveres konfliktus"-ként lehet a legjobban leírni, és valószínűleg ez egy jó ideig így is marad, mert a kelet-ukrajnai szakadár erők nem elég erősek, és a támogatottságuk sem akkora, hogy megszilárdítsák helyzetüket az ukrán hadsereggel szemben. Az is igaz ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg sincs még abban a helyzetben, hogy erővel képes legyen megoldani ezt a helyzetet.

„Helyi szakértők szerint az ukrán hadsereget szisztematikusan szétverték az elmúlt évtizedekben, ezért valószínűleg nagyon rossz állapotban van a hadrafoghatóság szempontjából, ugyanakkor a szeparatisták pajzsként használják a civil lakosságot, így nem használhat minden eszközt" – mondta Póti László. „Már az is problémákat vet fel, hogy a hadsereget országhatáron belül bevessék, ezért hivatalosan az antiterrorista művelet az a jogi keret, amelyben működhet" – tette hozzá.

A szakértő szerint a kelet-ukrajnai helyzet továbbra is azt látszik megerősíteni, hogy Putyin nem fogja beavatkozásra utasítani az orosz haderőt, mert annak mérhetetlen nagy politikai ára lenne. „Ezt a helyzetet egyetlen ember tudná megoldani, maga Vlagyimir Putyin, méghozzá úgy, hogy kihívja az Ukrajna keleti részén lévő, felségjelzés nélküli orosz katonákat, de ez nem áll érdekében" – mutatott rá a szakértő.

A szakadárok nem elég szervezettek, de az ukrán hadsereg sincs abban a helyzetben, hogy lezárja a konfliktust (Reuters)

„Moszkvának továbbra is elemi érdeke, hogy bizonyítsa, az ukrán vezetésnek nincs hatalma az ország teljes területén, ezért szeretné a szeparatizmust kiterjeszteni Dél-Ukrajnára is, de láthatóan ott nem tud olyan sikereket elérni, mint keleten" – fűzte hozzá.
Putyin népszerűsége egyébként saját hazájában folyamatosan emelkedik a Krím félsziget visszatérése óta. „Konstatálnunk kell a tényt, hogy a Krím visszaszerzése egy össznemzeti örömmámort okozott Oroszországban" – mondta, azzal együtt, hogy az elnök népszerűségi mutatója ma 75-80 százalék közelében van, míg előtte 60 százalék körül volt. Egy ilyen helyzetben az orosz politikai ellenzék sem emeli fel a szavát, hiszen érzi a közhangulatot.
Viszont külpolitikai értelemben már Moszkva legközvetlenebb partnerei között is nő a feszültség. „A gyanakvás magvait Putyin ültette el, amikor igényt formált a Krímre az orosz ajkú többség okán" – mondta.

A szakértő szerint Kazahsztánban és Fehéroroszországban is jelentős számú orosz él, ezért hosszú távon ezek az államok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne alakítsanak ki egy új hozzáállást Oroszországgal szemben. „Én nem zárnám ki, hogy a krími nyereség hosszú távon aláássa a putyini eurázsiai projekt tervét" – vélte Póti László.