Megjelent a Magyarország és az arab világ kapcsolatát bemutató könyv

A bemutatón dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely osztályvezetője a szerzőről elmondta: J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, az arab államok, s ezeken belül az észak-afrikai országok szakértője. Már több könyve jelent meg a témában arab, olasz és francia nyelven. A kötet elsősorban a szocialista Magyarország és az akkori arab országok kapcsolatát vizsgálja – mutatott rá.

J. Nagy László a rendezvényen úgy fogalmazott: kiváló volt a kapcsolat Magyarország és több arab állam között, igaz, ezek többnyire a szovjet érdekszférába tartoztak (bár más, a szocialista táborhoz nem tartozó arab országokkal is sikerült jó kapcsolatokat kialakítanunk), s a viszonyt nagyban mozgatta Moszkva akarata. Ugyanakkor még ma is beszélnek azokról az időkről, amikor Magyarország arab diákok százait fogadta, és a hazai gépgyártás, gyógyszeripar, és telekommunikáció termékeit vették Egyiptomtól Szírián át egészen Algériáig. Az előbbi állam volt egyébként az első, amellyel Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített az arab országok közül; a Kairóval való jó viszony aztán sokáig, egészen a rendszerváltásig megmaradt. A következő években nagykövetség nyílt Szíriában is, majd némi megtorpanás után 1956 jelentette a fordulópontot, ekkortól sorra alakított ki jó kapcsolatot Magyarország a többi arab állammal is.

Magyarország elsősorban e kapcsolatok gazdasági előnyeit élvezte, jelentős volt bizonyos gépek, alkatrészek, járművek és az élelmiszer exportja, de a szakemberképzésben is jeleskedett. 1970-re szinte minden arab országgal felvette a kapcsolatot, s már egész üzemeket épített a baráti államokban. Ugyanakkor a katonai kapcsolatok is egyre erősödtek, így a békés eszközökön túl fegyvereket, például aknavetőket és telekommunikációs rendszereket is eladtak az araboknak; a magyar szakemberek még katonai repülőtereket építettek.

1980-ban Magyarországon kezdtek „dollártermelő" vidékként beszélni ezen országokról, s a nyugati export veszteségét velük kompenzálták. A professzor megjegyezte: Kádár János távol tartotta magát a régiótól, soha nem tett eleget egyetlen meghívásnak sem, arab országokban hivatalosan soha nem is járt. A virágzó gazdasági kapcsolatoknak a rendszerváltás, Magyarország Nyugathoz való közeledése vetett véget. Azóta ezt az időszakot a kapcsolatok megszakadásával és visszaépülésével jellemzik – mondta.