Missziós történetek: a Közel-Kelet háborúi és konfliktusai

A Közel-Kelet legfontosabb háborúja jelenleg Szíriában és Irakban zajlik, amelyről elsősorban az Iszlám Állam terrorszervezet által jelentett veszély kapcsán szoktunk beszélni. Valójában azonban nem egy háborúról van szó, hiszen a két országban eltérő okok miatt tudta az Iszlám Állam sikeresen megteremteni a befolyását. Ebből adódik, hogy ezeket a problémákat csak eltérő módon lehet kezelni.
A szíriai hadszíntéren a polgárháború az ideológiai-etnikai és a vallási szembenállásnak köszönhető, így az Iszlám Állam olyan területekre terjesztette ki a hatalmát, amely a többi erő számára nem jelentett stratégiai célpontot. Az iraki háborúban pedig azért tudtak sikeresen fellépni, mert ki tudták használni a szunnita arab közösség politikai elégedetlenségét és ellentétét a központi kormánnyal szemben. A helyzetet csak nehezíti, hogy a nagy- és középhatalmi érdekek nagyon gyorsan és következetesen jelennek meg Szíriában és Irakban.

Wagner Péter térképeken illusztrálta a szíriai és az iraki konfliktus szereplőit, és az aktuális állapotokat. Azt is szemléltette, hogy az elemzést miként bonyolítja a külső szereplők aktivitása. Szíriában az ellenzéket támogató országok között van Szaúd-Arábia, Katar, Törökország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is. Az Öböl-menti országok pénzzel, fegyverrel, lőszerrel támogatják az ellenzéki erőket. A nyugati országok támogatása ugyanakkor sokkal szerényebb és óvatosabb, mivel állandó gondot jelent számukra, hogy a támogatott csoportok megbízhatatlanok, a nekik adott segély gyorsan a dzsihadista csoportoknál köt ki.
A szíriai kormányerőket hasonlóan széles csoport támogatja. Oroszország és Irán mellett jelen van a libanoni Hezbollah és mintegy tucatnyi iraki síita milícia is. Sőt – igaz, iráni irányítás alatt – még afganisztáni és pakisztáni síitákból álló milíciák is a szír kormány oldalán állnak.

Wagner Péter előadása végén megjegyezte: „Nincs olyan hiteles ideológia, politikai világnézet, amely hitelesen összefogná és együttélés-pártivá tenné ezeket a közösségeket. Ezért gondolom kilátástalannak ezt a konfliktust. Katonailag egy idő után talán legyőzik az Iszlám Államot, de amennyiben minden győztes ugyanabban a diktatórikus logikában gondolkodik tovább, mint jelenleg, akkor nem lesz megoldás."

Fotó: Tóth László