Normális világ a barbarizmus ellen
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2015. április 3. 11:33„Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek” – szögezte le dr. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős államtitkára, a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett, Nemzet és Biztonság című konferencián, április 2-án, csütörtökön. A Magyar Atlanti Tanács (MAT) által életre hívott rendezvényen tartott államtitkári előadásból megtudhattuk többek között, hogy a jelenlegi tervek szerint 2022-ig évente GDP-arányosan 0,1 százalékkal növekszik hazánk védelmi költségvetése.
„2001−2014 között a szövetség – és benne Magyarország – volt a világméretű terrorizmus elleni harc zászlóshajója. Az Iszlám Állam kikiáltásával azonban a helyzet némileg megváltozott, hiszen az észak-atlanti szervezet még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ez a küzdelem Nyugat−Kelet, vagy éppen a keresztény és az iszlám vallás harca. Napjainkban a normális világrend áll szemben a barbarizmussal, hiszen közel hatvan állam támogatja ezt a harcot. Az Iszlám Állam jelentette kihívás minőségileg nem új, de méreteiben igen" – fogalmazott Siklósi Péter.
A walesi NATO-csúccsal kapcsolatosan elhangzott, hogy a napirendi pontok előzetes tervezésekor némi bizonytalanság ütötte fel a fejét az illetékesekben, ám aztán a viharos gyorsasággal elinduló ukrajnai események gyakorlatilag teleírták az előzetesen kissé üresnek gondolt forgatókönyvet.
Siklósi Péter leszögezte: az ukrán válság új korszakot nyitott a NATO történelmében. Mint mondta: a kialakult helyzetre válaszként Walesben durván kétféle intézkedéscsoportról született megállapodás. Az első csoportba az úgynevezett megerősítő intézkedések tartoznak, melyek lényege, hogy a közvetlenül fenyegetett NATO-tagállamok katonai-politikai megerősítést kapjanak a szövetségtől. Nem véletlen, hogy a térségben rendkívüli módon megemelkedett a nagyszabású hadgyakorlatok száma.
A készenléti akcióterv másik csoportjába pedig az adaptációs intézkedések tartoznak.
„Nem kétséges, hogy a hagyományos fegyverek terén a NATO katonai ereje meghaladja Oroszországét, de valljuk be: az utóbbi években szövetségesi szinten elszoktunk az ilyesfajta hadgyakorlatoktól, mert a missziós feladatok voltak előtérben.
Az ukrajnai helyzetre történő pontos reagálás alapja, hogy a NATO nagy erőket, nagyon gyorsan tudjon mozgatni. Azaz, az eddigi gyorsreagáló képességet egy nagyon gyors reagálóképességgé kell átalakítani. Lefordítva mindezt: dandár-harccsoport méretű erőknek kell 1-2 napos reakcióidővel készenlétben lenniük. Emiatt találták ki a körülbelül negyvenfős állományú, úgynevezett NATO-haderőintegrálási egységeket (Force Integration Unit), melyeket első körben a hat leginkább fenyegetett tagállamba telepítenek, de a második körben már hazánk és Szlovákia is jelezte ilyen irányú igényét. „A tervek szerint a magyar integrálási egység Székesfehérváron települ majd" – közölte Siklósi Péter.
Az egyes tagállamok védelmi költségvetésével kapcsolatosan, Walesben továbbra sem született kötelező érvényű megállapodás. A cél ugyanakkor az, hogy a védelmi kiadások az elkövetkezendő tíz évben minden országban közeledjenek a GDP két százalékához, illetve ne csökkenjenek az alá. Az államtitkár ugyanakkor aláhúzta, hogy ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek.
A hazánk NATO-tagságából adódó előnyökkel kapcsolatosan az államtitkár úgy vélte: amellett, hogy a különböző szövetségesi műveletekben a magyar katonák komoly harctéri tapasztalatot szereztek – és ezáltal nőtt a Magyar Honvédség általános harcképessége −, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy szerves részévé váltunk a szövetség védelmi tervező rendszerének.
„Magyarország néhány területen kiemelkedő szerepet tölt be a NATO-ban. Elég csak az MH Pápa Bázisrepülőtéren települő Nehéz Légiszállító Ezredre gondolnunk, amely az „okos védelem" (Smart Defence) kiváló – és a gyakorlatban is működő – példája. Ugyancsak ilyen példa a Budapesten található NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, amely ugyan első hallásra nem olyan szembeötlő képesség, de tudomásul kell vennünk, hogy egy háborúban megsérült katonákat bizony meg kell gyógyítani. Visszautalva a közelmúltban megsűrűsödött NATO-gyakorlatokra, szintén mi voltunk az első olyan európai tagállam, amelyik századnyi erővel huzamosabb időre az egyik szövetséges balti állam területére települt" – utalt az államtitkár arra, hogy 2014. végén egy magyar lövésszázad hajtott végre különböző feladatokat Litvániában.
Végezetül pedig – fogalmazott Siklósi Péter − a NATO biztonsági beruházási programjából (NSIP) többek között a Veszprémben működő légi irányító központ − és ezen keresztül az egész ország is – komolyan profitált.
A konferenciát dr. Friedler Ferenc, a házigazda Pannon Egyetem rektora nyitotta meg. Mint mondta, az egyetem mindig is nyitott az együttműködésre, ami különböző tudományterületek között lehet leginkább hatékony. Ilyen például a biztonság területe is – folytatta –, mivel az egyetem elsősorban a műszaki rendszerek biztonságával foglalkozik, Siklósi Péter pedig a biztonság nemzeti vetületét vizsgálja. „A kettő között van összefüggés, és szerintem, ha ezen a területen közösen gondolkodunk, abból komoly eredmény születhet" – húzta alá. Hozzátette: ellentmondásosan akkor mondjuk azt, hogy szükség van egy erős szövetségre, ha baj van. A NATO esetében viszont ez épp fordítva igaz: azért létezik, hogy ne legyen baj.
A konferencia szervezésében összekötő szerepet töltött be az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ, amelynek parancsnoka, Szücs József ezredes maga is tagja a MAT-nak.
Fotók: a szerző felvételei
