Tíz éve történt a londoni robbantásos merényletsorozat
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2015. július 7. 8:15Pontosan tíz éve történt a londoni robbantásos merényletsorozat, amelynek ötvennél is több halálos áldozata és több száz sérültje volt. A 2001. szeptember 11-i, New York-i merénylet (9/11) mintájára csak 7/7-ként emlegetett al-Kaida-támadást mérnöki pontossággal tervezték meg és sebészi precizitással hajtották végre.
Nagy volt az öröm Nagy-Britanniában 2005. július 7-én, hiszen éppen egy nappal korábban jelentették be, hogy London nyerte a 2012-es nyári olimpiai játékok rendezési jogát. A City olyan világvárosokat utasított maga mögé, mint Madrid, Moszkva, New York és Párizs. A merénylet napján, csütörtök reggel négy hátizsákos fiatalember szállt fel a Londontól északra fekvő Luton kisváros pályaudvarán a fővárosba tartó vonatra. Utóbb kiderült, hogy a zsákokba körülbelül 4,5 kilogrammnyi, házi készítésű, szerves, peroxid-alapú pokolgépeket rejtettek. A King’s Cross állomásra megérkezve – a biztonsági kamerák tanúsága szerint – az elkövetők jókedvűen megölelték egymást, váltottak néhány szót majd elváltak egymástól; négyen négyfelé indultak a londoni metróban.
Reggel 8 óra 50 perckor a 22 éves Sezád Tanvír az Aldgate megállónál működésbe hozta az első robbanószerkezetet összesen hét embert rántva magával a halálba és 171-et megsebesítve. Az első robbanást pontosan 50 másodperccel követte a második: a 30 éves Mohamed Szidik Khán az Edgware Roadnál kezdett el a hátizsákjával babrálni, amely végül felrobbant és megölt hat embert, 163-at pedig megsebesített. Nem egészen egy perc múlva, a 19 éves Lindsey Germaine a reggeli csúcsforgalom miatt tömött metrókocsiban robbantott a King’s Cross és a Russel Square állomások között. Összesen 26 ember halt meg ebben a merényletben és a sebesültek száma elérte a 340-et. A negyedik elkövető, a 19 éves Haszib Mir Huszain pontosan egy órával később, 9 óra 50-kor robbantott a 30-as jelzésű, nagy, emeletes busz felső szintjén a Tavistock Square-en, ahol 13 ember vesztette életét, 110 pedig megsebesült. A legelfogadottabb teória szerint Huszain eredetileg szintén a metrón akart merényletet elkövetni, valószínűleg az észak felé tartó, a King’s Crosst szintén érintő Northern metróvonalon, csak erre már nem volt ideje, mert az első három robbantás miatt korlátozták a forgalmat.
A terroristák közül hárman pakisztáni származású, de a szigetország területén született, vagyis második generációs bevándorlók voltak, míg a negyedik, Lindsey Germaine Jamaicán született, de évek óta Nagy-Britanniában élt. A merényletek miatt leállították a teljes, 12 fővonalból álló, 400 kilométeres londoni metróhálózatot, amire a II. világháború óta nem volt példa. Miután a metrókijáratokból véres, kormos arcú, égett ruhájú sebesültek is feltántorogtak, a feszültségmegugrás elmélete átadta helyét a terrortámadás bizonyosságának. A terrorcselekmények áldozatainak pontos számát napokig nem sikerült megállapítani, mivel a mentőalakulatok alig fértek hozzá az összeroncsolódott szerelvényekhez a szűk, évszázados metróalagutakban, amelyekben sűrűn szállt az azbeszt és legalább 60 fok volt.
Az elkövetőkről hamarosan kiderült, hogy addig példás családi életet éltek, tisztes állásuk volt, így soha nem tűntek fel a belső elhárítás radarernyőjén, az öngyilkos merénylőcsoport vezetője, Mohammad Siddique Khan például közmegbecsülésnek örvendő általános iskolai tanárként dolgozott Leedsben, abban a városban, ahol a pakisztáni származású, de brit állampolgárságú elkövetők éltek. A merényletsorozat után került elő egy videófelvétel, amelyen Khan egyebek mellett azt mondta: háború folyik a Nyugattal, és ő e háború katonája. A videón feltűnt Ajman az-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője is, akit a terrorhálózat operatív irányítójának, gyakorlatilag a 2011-ben megölt Oszama bin Laden helyettesének tartanak. Az-Zavahri közölte, hogy a pusztítást Tony Blair brit kormányfő politikája hozta Londonra, és további merényletek várhatók.
Muszlim terroristák 2005. július 21-én egy újabb merényletsorozatot kíséreltek meg, de most a négy pokolgépnek csak a gyújtószerkezete lépett életbe, a robbanás elmaradt, így senki sem vesztette életét.