Több évtizednyi előnye van az Egyesült Államoknak Kínával szemben

Az MTI pekingi tudósítójának beszámolója szerint Hszi Csin-ping kínai államfő a második világháború ázsiai lezárásának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett, a népköztársaság történetének eddigi legnagyobb szabású katonai díszszemléjén, szeptember elején azt mondta: Kína sosem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni, és nem fogja azokat a tragédiákat másoknak okozni, amelyeket maga szenvedett el a múltban. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg továbbra is ellátja feladatát a világbéke fenntartásában – közölte Hszi, és ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy az ázsiai óriás 2,3 milliós hadseregét 300 ezer fővel csökkenti. A felvonuló haditechnika között először mutatkozott be a DF-21 D (Dongfeng, Keleti szél) típusú ballisztikus rakéta, amelyet a kínai sajtó „repülőgép-hordozó gyilkosnak" nevezett el. Az ilyen típusú rakéták az indításuk után az atmoszféra magaslataiba repülnek, és onnan csapnak le a célpontra, ezért a hagyományos légvédelmi rendszerekkel gyakorlatilag lehetetlen az elhárításuk.

Szakértők szerint Kína a területi viták részeseinek, vagy akár az Egyesült Államoknak is üzenhetett ezekkel: kétszer is gondolja meg az amerikai haditengerészeti dominancia jelképeinek, a repülőgép-hordozóknak a bevetését.
A felvonulással egy időben jelent meg a Tencent technológiai vállalat ötperces videója, amelyben a kínai harci eszközök, például Csengtu J-10B és J-20 típusú vadászgépek vélhetően amerikai fegyvereket semmisítenek meg, magyarán hullanak az F-22 Raptorok és a F-35-ösök. Ugyan amerikai zászló sehol sem látható, de az üzenet egyértelmű (a végén ki is írják): Kína kész vállalni egy esetleges háború kockázatát is.

Matura Tamás szerint nem szabad túldimenzionálni fenti üzeneteket, amelyek legalább annyira szólnak a hazai, mint a nemzetközi közönségnek. Kína gazdasága lassul és a 10 százalék feletti bővüléshez szokott lakosság számára ez kellemetlen élmény, ennek az élét próbálja a politika egy erődemonstrációval tompítani. Bár a kínai hadfejlesztésekről szóló hírek tényleg nagyon hangzatosak, de valójában azok technológiája még mindig erősen elmarad az Egyesült Államokétól. „Ami még ennél is fontosabb, hogy ugyan a hadseregek szempontjából nagyon fontos a technológia, de mit sem ér a megfelelő kiképzés, tapasztalat, logisztikai háttér, fenntarthatóság és ezek jól működő rendszere nélkül" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az amerikaiaknak – talán nem túlzás – több évtizednyi előnye van. A technológiát – megfelelő anyagi háttérrel – lehet nagyon látványosan fejleszteni és az évtizedes hátrányokat néhány év alatt behozni, de a például a harci tapasztalatot nem. Az Egyesült Államok a múlt század utolsó évtizedétől kezdődően szinte folyamatosan háborúzik, míg Kína Vietnam 1979-es lerohanása óta nem vett részt fegyveres konfliktusban.
A kínai kormány ugyanakkor tisztában van saját helyzetével és az elnök által bejelentett, a hadsereget érintő 300 ezres létszámcsökkentés is ennek a jele. Az ország – akár a több ezer éves történelmét tekintve – kontinentális típusú hadsereget tartott fenn. Ez azt jelenti, hogy a szárazföld felől érkező támadásra készültek, és egy akkora ország esetében, mint Kína, ehhez rengeteg emberre volt szükség.

Kína a ’80-as évek óta karcsúsítja hadseregét: legutóbb 2003-ban küldtek el 200 ezer katonát. Az ország hadseregében egyébként még így is több mint kétmillióan szolgálnak. Az idén bemutatott úgynevezett Fehér Könyvben, amely Kína hosszútávú stratégiai törekvéseit is tartalmazza, például az olvasható, hogy az ország tengeri hatalmi státuszt szeretne elérni a part menti vizeken túl. Ehhez – más mellett – szövetségesekre is szüksége van, így az Egyesült Államokkal is a jó viszonyra törekszik. „Azt gondolom, hogy amíg egy konkrét konfliktus nem következik be, addig elképzelhető, hogy a Dél-Kínai-tengeren a kínai és az amerikai flotta együtt legyen jelen" – mondta a szakértő.