Új-régi fenyegetések

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely (HVK TKH) rendezvénye szorosan kapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia által – 2003 óta – minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe országos programsorozathoz.
A neves szakértők – dr. habil Besenyő János ezredes, a HVK TKH osztályvezetője, dr. Kiss Álmos Péter, a HVK TKH vezető kutatója, dr. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, Répási Krisztián, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont külső munkatársa, valamint dr. Kaiser Ferenc, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet, Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék tanszékvezetője – terrorizmus és migráció témájában ismertették álláspontjukat a hallgatósággal. A rendezvényt dr. Surjányi Dávid újságíró, nemzetközi jogász moderálta.

Magyarország általános fenyegetettségével kapcsolatban Tálas Péter elmondta: véleménye szerint hazánk fenyegetettsége nem túl jelentős, ennek ellenére egyre erőteljesebbé válik a biztonság szubjektív felfogása. Mint mondta: egyre inkább azt látni, hogy az emberek biztonságról vallott nézetei alapvetően érzelmileg befolyásoltak, amelyet a média és a politika alakít. „Amikor arról beszélünk, hogy az országot mi fenyegeti, akkor nagyon élesen ketté kell választani azt, amit a szakértő, és azt, amit a társadalom gondol. Ez a kettő sok esetben nem egyezik" – tette hozzá. A szakértő elmondta, hogy a PEW Research Center kutatása alapján Európában Lengyelország, Magyarország, Horvátország és Szlovákia érzik magukat a legveszélyeztetettebbnek a terrorizmus szempontjából.

Tálas Péter szakértőként úgy érzi, hogy ezeknek az országoknak a fenyegetettsége nem olyan mértékű, mint ahogy a megkérdezettek nagy része gondolja, de ezt egyébiránt a politikai állásfoglalások is többféle módon befolyásolhatják.
Erre reagálva dr. Besenyő János ezredes úgy fogalmazott: egy másik elemzés szerint a ’90-es években a muszlim töltésű radikális szervezetek legszabadabban Bécsben és Lengyelországban tudtak mozogni. Ilyen szempontból érthető a lengyelek reakciója a fenyegetettséggel kapcsolatosan, hazánk pedig NATO-szövetségesként katonai műveletekben vett részt. Sokszor ugyanakkor olyan emberek szólalnak meg a sajtóorgánumokban, akiknek a kijelentései nem minden esetben vannak szakmailag alátámasztva. A médiumok jelentős része pedig – az idő rövidsége miatt – nem kellő mélységben ellenőrzi le az anyagok megalapozottságát. Az ezredes véleménye szerint mind a sajtónak, mind pedig a szakembereknek komoly felelőssége van abban, hogy az állampolgárok megfelelő és hiteles tájékoztatást kapjanak.
„A médiának nagyon komoly szerepe van a biztonságtudatosság formálásában, és ez a politikától nem választható el, mert a politika nyilván úgy artikulálja az eseményeket, ahogy neki tetszik" – jelentette ki dr. Kaiser Ferenc, aki ezt megelőzően a globalizált világban történő cselekmények ok-okozati összefüggéseiről beszélt.

Dr. Kiss Álmos Péter véleménye szerint Magyarországot jelenleg nem fenyegeti terrorveszély: egyrészt, mert nem különösebben vonzó célpont, másrészt hazánkban nincsenek olyan radikális, támogató hátteret biztosító közösségek, párhuzamos társadalmak, amelyek táptalajként szolgálhatnának egy terrorista csoport számára.
Répási Krisztián egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a terrorizmus veszélyt jelent az Európai Unióra nézve, viszont szerinte az európai országok nem egyformán fenyegetettek. Míg a kontinens nyugati részét a vallási indíttatású, iszlamista erőszak fenyegeti, a keleti felére a szélsőjobb megerősödésének veszélye jellemző.

„Nyugat-Európában azért égetőbb ez a kérdés, mert ott klasszikus gyarmattartó országokról beszélünk, ahol múltja, hagyománya van annak, hogy odavitték az afrikai és közel-keleti országokból származó, eltérő kultúrájú és vallású embereket. A ’90-es évek végéig Németország nem is igazán gondolkodott a törökök integrálásán, erre semmilyen jogszabályt nem találtunk. Ők úgy gondolták, hogy hoznak több százezer török vendégmunkást, akiket időről időre újak váltanának le, miután elődjeik hazatértek. Ezek a migránsok azonban nem tértek haza, hozták a családjukat, a gyerekeik már állampolgárságot kaptak, viszont nem integrálódtak a német társadalomba és ez folyamatos problémát okoz" – mondta Besenyő János ezredes, hozzátéve: két évvel ezelőtt Németország több városában véres összecsapások folytak a kurdok és a törökök, valamint a kurdok és az Iszlám Államot támogató, muszlim hátterű fiatalok között. Ez az Európai Unió nyugati tagállamainak komolyabb kihívást jelent, mint Magyarországnak, ahol nincsenek radikális muszlim közösségek.
Ehhez kapcsolódva Répási Krisztián rámutatott arra, hogy a migráció által leginkább érintett nyugati országokkal ellentétben Litvánia, Észtország, Szlovákia, Magyarország, Csehország – amelyek nem annyira érintettek a kérdésben – tették Európa fő kérdésévé a bevándorlást és a terrorizmust.

A beszélgetés ezt követően a párhuzamos társadalmak létének következményeivel, a magyar és európai határvédelmi törekvésekkel, a következő migrációs hullám kérdéseivel foglalkozott, majd a szakértők válaszoltak a hallgatóság kérdéseire is. Az érdeklődést és az érintett témák aktualitását, fontosságát az is mutatta, hogy a jelentős számú résztvevő a közel másfél órás szakértői beszélgetést követően majdnem két órán keresztül tette fel kérdéseit a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek, majd a program zárása után külön szakmai csoportokban folyt tovább az eszmecsere.