Ukrán válság – hónapokig, de akár évekig is maradhatnak az orosz csapatok a Krím félszigeten

Mint kifejtette: a Fekete-tenger közepén található Krím félsziget és azon belül is szevasztopoli bázis stratégiai jelentőséggel bír. A második világháborúban is jelentős küzdelmek színtere volt. Egy hosszú ostrom után a náci hadseregnek is sikerült bevennie Szevasztopolt. Ekkor a krími tatárok vezetői megegyeztek a németekkel, de amikor 1943-44-ben a Vörös Hadsereg visszafoglalta a félszigetet, a tatár lakosságot elhurcolták, illetve maguktól menekültek el, és „eloroszosították" a területet. A krími tatár népesség nagy része napjainkban Törökországban él.

A Krím félsziget – amelyet Hruscsov idején, 1954-ben adtak oda Ukrajnának – lényegében oroszok lakta terület, az egész félszigeten 75-80 százalék körüli, míg Szevasztopol térségében 90 százalék körüli az orosz lakosság aránya.
Így Vlagyimir Putyin orosz elnök lépését lehet preventív intézkedésként értékelni, de – mint Kaiser Ferenc kiemelte – Ukrajna egy stratégiailag fontos és jelentős részét úgy szállta meg katonailag, hogy igazából „senki sem bántotta" az oroszokat.

Mint kiemelte: a Krím félsziget a Fekete-tenger közepén fekszik, így önmagában véve is fontos stratégiai szereppel bír. Itt található Oroszország fekete-tengeri flottájának központja, a szevasztopoli bázis, amelyet komoly vagyonért bérelnek az ukránoktól. Amikor Viktor Janukovics hatalomra került, egyik első intézkedése volt, hogy 2042-ig meghosszabbította ezt a bérleti szerződést – tette hozzá a docens.
Ennek nyomán Szevasztopolban egyébként is 10-12 ezer, néha 13 ezer orosz katona van jelen állandóan. Köztük egy komplett tengerészgyalogos-dandár kétezer lövészkatonája, akik – szemben az ukrán lövészekkel – azonnal bevethetők.
Most, miután Putyin megkapta a felhatalmazást az orosz parlamenttől, akár háborút is indíthat. A fegyveres konfliktus azonban senkinek, Oroszországnak sem érdeke.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők létszáma 130 ezer, köztük nagyjából 30-40 ezer orosz is van, akikre ezen helyzetben nem számíthatnak. Ehhez képest az orosz haderő majdnem 870 ezer katonából áll, vagyis csaknem hétszeres erőfölényben vannak, ráadásul sokkal korszerűbb fegyverzettel rendelkeznek, sokkal jobban ki vannak képezve, és jobb a harci moráljuk is.
Az ukrán gazdaság gyenge teljesítménye meghatározza, hogy mennyi pénzt fordíthatnak a fegyveres erőkre. Ukrajna területe négy és félszer nagyobb, mint Magyarországé, és hadereje is több mint százezer katonával nagyobb, ehhez képes nagyságrendileg ugyanannyit költenek védelmi kiadásokra – 900 millió dollárt – mint Magyarország.
Ehhez képest az orosz védelmi költségvetés hivatalosan 60, más források szerint 80 milliárd dollár körüli, amellyel az Egyesült Államok és Kína után a harmadikok a sorban.

Ukrajna jelentős mennyiségű haditechnikai eszközzel rendelkezik, vannak hadtesteik, jó néhány dandárjuk, ejtőernyős csapataik, de ezek fenntartására nincs elég pénzük. Mintegy háromezer harckocsijuk és több mint ötezer páncélozott harcjárművük is van, de ezek többsége nem bevethető. Hajóik nagy része – amelyeket még a szovjet fegyveres erőktől örököltek -, olyan állapotban van, hogy még a kikötőből sem tudnak kifutni.
Az oroszok igen komoly eszközparkkal rendelkeznek: 21 ezer harckocsijukat és 28 ezer páncélozott harcjárművüket bármikor be tudják állítani, erőfölényük pedig még jelentősebb a légierő területén.
Ezzel együtt Oroszországban 2005 óta megfigyelhető egy hadügyi reform. A terveik szerint 2011 és 2020 között 610 milliárd dollárt költenek a fegyveres erőkre. Ebből mostanáig már legalább 120 milliárdot elköltöttek új eszközök beszerzésére.

Az oroszok a kiberhadviselésben eleve jók voltak, 2012 óta külön parancsnokságuk van erre. Az ország egyre jobb gazdasági helyzetével párhuzamosan az orosz haderő is egyre jobban fejlődik – emelte ki az egyetemi docens.
Kaiser Ferenc szerint Putyin nyilván azt szeretné elérni, hogy az ukrán helyzet némiképp visszarendeződjön. Ennek érdekében bármeddig megszállva tarthatja a Krímet. Várhatóan addig nem is fogja kivonni erőit, amíg garanciákat nem kap arra, hogy az orosz lakosságot nem zavarják, és hogy Ukrajna megmarad az Európa és Oroszország közötti köztes helyzetben, és amíg Ukrajnában nem választanak meg egy olyan ukrán kormányt, amelyet Oroszország is elismer partnerként.

Kaiser Ferenc szerint, ha Putyin úgy döntene, hogy elfoglalják Ukrajna keleti felét is, az Magyarországot és az egész régiót is rosszul érintené, de az oroszokra is visszaütne. Ugyanis, a kőolaj- és földgázvezetékek Ukrajna nyugati felén is átmennek, így az ukránok lezárhatják azokat. Így ha Oroszország nem tudja Európa felé eladni a földgázt, akkor Kína felé is csökkentenie kell az árat. Ezzel együtt – vélhetően pont az ukrán válság hatására – felgyorsul majd azon alternatív útvonalak kiépítése, amelyekkel az oroszok megkerülhetik Ukrajnát – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a Krím félszigeten lelkesedéssel fogadták az orosz csapatokat, az ukrán haditengerészet főparancsnoka is átállt. Másfelől viszont, az egyetlen szövetségesét, Kínát leszámítva mindenki elítélte ezt a lépést, ami azt igazolja, hogy Putyin „vékony jégre lépett". Bár Oroszország a világgazdaság megkerülhetetlen szereplője, pillanatokon belül „persona non grata" lehet a nemzetközi életben, ennek nyomán például elveszíthetik a labdarugó-világbajnokság rendezését is, amely jelentős anyagi és presztízsveszteséget jelentene Oroszország számára – fejtette ki a közszolgálati egyetem docense.