Vallás és biztonság kapcsolatáról tanácskoztak

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2019/06/28/vallas-es-biztonsag-kapcsolatarol-tanacskoztak-a-hhk-n

A téma kutatásának fontosságát a folyamatosan változó biztonsági környezet adja, amely kihívások elé állítja a hadsereget és szükségessé teszi a katonai, politikai és egyházi válságkezelési módok összehangolását – fogalmazott megnyitójában Jobbágy Zoltán. A HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese emlékeztetett arra, hogy a vallás és biztonság, illetve a vallás és háború évtizedes kutatása a hadtudományok szerves része. A kutatások területe is igen széles: a háborúetika, a vallásdiplomácia, a vallásföldrajz, vagy éppen az üldözött vallási közösségek mind-mind olyan terület, amellyel a kutatásokban foglalkoznak, de több területen való együttműködést valósít meg a vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport is.

A háború folyamatos jelenség az emberiség történetében, a háborús okokat pedig a 17. századig, pontosabban a 30 éves háború lezárásáig a vallás dominálta – hívta fel a figyelmet előadásában Kaló József. A Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi docense arról is beszélt, hogy napjainkra általánossá váltak a vallási alapú konfliktusok és dominánssá a nem állami szereplők, például a terrorszervezetek, amelyek ideológiáját a vallás szolgáltatja. „Nehéz vegytiszta vallásháborút találni" – mondta az NKE oktatója annak kapcsán, hogy ezen konfliktusok kiváltó okai közé gyakran keveredik a politikai ideológia és az etnikai fanatizmus. Paradox helyzet, hogy miközben minden vallás a békét hangoztatja, mégis erőszakos megnyilvánulási formái is vannak. Mindenesetre a vallási alapú konfliktusok olyan aktuális biztonsági kihívást jelentenek, amelyek alapvetően meghatározzák nemzetközi környezetünket. Ennek nyomán igen nagy az érdeklődés Afrika iránt, amelynek északi részét az iszlám, a délit a kereszténység „vette be".

A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék kutatója, Marsai Viktor úgy fogalmazott: „Afrika a két nagy világvallás legintenzívebb terepe napjainkban." Az előrejelzések szerint 2050-re a világ 10 legnépesebb államának fele lesz Afrikában, amely magával hozhatja a feszültségek fokozódását. Akkorra 2,4 milliárd ember élhet majd a fekete kontinensen, ahol a kutató szerint három „törésvonal" húzódik. Az egyik az iszlám és kereszténység közötti, a másik a klimatikus, amely a Szahara terjedésének következményeként a nomád muszlim közösségeket a keresztény földműves területek felé tolja el. A harmadik ilyen törésvonal Marsai Viktor szerint etnokulturális, amely az egyes népcsoportok konfliktusaiban nyilvánul meg. Nem segíti a helyzetet az sem, hogy egy 2014-ben, a dzsihadisták körében végzett felmérés szerint az iszlám áll támadás alatt, „szent háborújuk" így nem a kereszténység elleni támadás, hanem önvédelem. A problémát súlyosbítják az afrikai belháborúk, ahol az atrocitások nemcsak a keresztények ellen irányulnak, hanem zajlik a mérsékelt szulfi imámok szisztematikus lemészárlása is.

A háborúk motívumának ideológiai háttere van, ezen feszültségből azonban lehetőséget faragna a Szuverén Máltai Lovagrend és annak szeretetszolgálata. Az 1000 éves szervezet 150 országban van jelen, segélyakcióival nagy nemzetközi konfliktusok bajba jutottjain segít, a magyar szervezet is a világ hét pontján van jelen segélyprogramjaival. Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője előadásában a humán biztonság bővítéséért szállt síkra. Az emberiség 5500 éves írott történelméből csak 292 évben volt béke, a háborúk elszenvedői pedig mindig egyének, így az ő biztonságuk az elsődleges. Ennek kialakításában van szerepe a segélyszervezetnek is, amely az egyén középpontba állításával, szükségletei, egzisztenciális biztonsága kialakításának segítésével új látásmódot ad a segélyezésnek. Ezt a máltaiak a jelenlét fogalmával jellemzik – mondta a szervezet képviselője, aki szerint a humán biztonság alapja egy konfliktusban az, hogy a segélyező falat képezzen a sérülékeny lakosság és a harc között. A konferencián szó volt a vallás és biztonság nemzetbiztonsági jelentőségéről is, amelynek fontosságát jelzi, hogy a világon 2,2 milliárd ember tartja magát vallásosnak.

Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, a NKE Hadtudományi Doktori Iskola témavezetője szerint egyre nagyobb a vallás szerepe a belső konfliktusokban, a migráció pedig vallási és nemzetbiztonsági szempontból is kihívást jelent. A professzor kiemelte: az iszlám országokban a lakosság 20 százaléka támogatja azt a nézetet, miszerint a vallás védelmében akár az emberéletet is fel kell áldozni, ez pedig táptalajt ad a terrorizmusnak, hiszen a vallási motiváció gyors toborzást tesz lehetővé, így ezek kutatása is fontos. Kis-Benedek József szerint nemzetbiztonsági oldalról egyik kiemelt feladat a vallásszabadság hangsúlyozása mellett a mérsékelt iszlám kormányok és vallási szervezetek segítése.

A wokshopon elhangzott: az egyetem további együttműködéseket tervez a téma mélyebb feltárásában. Hamarosan több kutató utazik a Leuveni Katolikus Egyetemre, de szeretnének kapcsolatot a Pápai Gergely Egyetem Keleti Intézetével is. Emellett tervben van a magyarok szentszéki szolgálatával kapcsolatos 10 előadásból álló sorozat, amelynek fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. A rendezvényen szó volt még egyebek mellett a tábori lelkészi szolgálat jelentőségéről a vallásbiztonsági és etikai kérdések kutatásában, a vallási szélsőség és vallásszabadság kutatásának kérdéseiről a jogtudomány tükrében, de a fegyvernemi védőszentek kultuszáról is.

Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes