Hatásos hatvanas

Méghozzá egyenesen Spanyolországból,
az Expal cégtől, mely
a 60–120 mm közötti űrméretű
aknavetők fejlesztése és gyártása területén
világszerte ismert cégnek számít. A
legkisebb, változattól függően 0,65 vagy
1 méter hosszúságú csővel szerelt Expal
M-08 Combi 3800 vagy 4900 méteres
lőtávolsággal rendelkezik. Elméleti
tűzgyorsasága jól képzett kezelőkkel 35
lövés percenként. A kisebb űrméret kisebb
tömeggel is jár: a rövidebb csőhosszú
aknavető 14,5, míg a hosszabb változat
18,85 kilogramm tömegű, így
könnyen hordozható akár háton, akár
helikopteren, harcjárműben. A lőszerek között megtalálható az M-AE-86 repesz-,
a ködképző, a világító- és a gyakorlógránát.

Szintén a gyorsaságot és a pontosságot
segíti az aknavetőhöz használható (a
Magyar Honvédségnél nem rendszeresített)
TECHFIRE tűzvezető rendszer.
Ez az egyes aknavetők vagy ütegek
lőelemeit képes gyorsan és hatékonyan
meghatározni, legyen szó közvetlen
vagy megosztott tűztámogatási feladatról.
Az alaprendeltetésnek megfelelően
ez egy kézben tartható, alaposan
megerősített por- és vízálló tenyérszámítógép,
amelyet a katonák könnyen
tudnak kezelni és a málhamellényben
vagy a hátizsákban hordozni.

Az aknavető és az M-AE-86 repeszgránát
csapatpróbájára 2011 első felében
került sor. A szakemberek sikeresnek ítélték
a csapatpróbát, így Hende Csaba honvédelmi
miniszter, a Rendszeresítési Bizottság
javaslatának figyelembevételével,
az 1/2013. (HK 2.) HM-határozattal
elrendelte az aknavető és lőszerének rendszeresítését.

Gyakorlati tapasztalatok

A 60 mm-es aknavető beszerzésével
kapcsolatos csapatgyakorlat végrehajtásának
feladatát Kázmér László
főhadnagy, az MH 5. Bocskai István
Lövészdandár tűztámogató tisztje kapta
meg. A magyar igényeknek megfelelően
kialakított aknavető elnyerte a
szakember tetszését: generációs különbségek
tapasztalhatók a jelenleg is
rendszerben álló 37M 82 mm-es aknavetőhöz
képest. Nagyobb lőtávolság,
jóval kisebb tömeg, a 60 milliméteres űrméretű gránátok ellenére
hasonló repeszhatás jellemzi a fegyvert.
Az aknavető maximális lőtávolsága
a hagyományos, villaállványos
üzemmódban 3800 méter (a 82 mm-es aknavetőé 3040 méter), míg deszant
üzemmódban 1970 méter.

Eltérően több más ország 60 mm-es
aknavetőjétől, nálunk az aknavető
olyan optikai irányzóműszert
(MUM 706) kapott, amellyel villaállványos
üzemmódban megosztott
irányzású tűzfeladatokat lehet lőni,
azaz olyan célok is támadhatók,
amelyeket az aknavető irányzója
nem lát. (Más hadseregekben többnyire
egyszerűbb irányzékkal látják
el a 60 mm-es aknavetőket.)

A megrendelésnél fontos volt,
hogy a fegyver megfeleljen a
könnyűlövész-doktrína elvárásainak
is. Így a kis tömegű (tűzkészen
18,63, hordkeretbe helyezve kevesebb,
mint 20 kilogramm) aknavető gyalogosan,
a katona hátán is bárhova elvihető.
(A 82 mm-es aknavető tűzkészen 56 kilogramm
tömegű.)

Ehhez az aknavetőhöz rendszeresítettek
egy hordkeretet, amelyben a katona
hátára veheti az eszközt. Így egyetlen
katona is képes elvinni az aknavetőt, miközben
a gépkarabélyát is a kezében tartja,
és azzal tüzelni is képes. A generációs
ugrás leginkább az aknagránátoknál
figyelhető meg. Azok biztonságos
szállítását és tárolását korszerű műanyag
védőburkolat teszi lehetővé. A részben
gyalogosan végrehajtandó harctevékenység
mint felhasználói igény megjelenése
miatt a gyártó a lőszereket egyesével
műanyag dobozba csomagolta,
amelyek légmentes lezárásáról gumi tömítőgyűrűs,
menetes fedél gondoskodik.
Ezt még egy vastag szigetelőszalag
is fedi.

Ennek megfelelően nemcsak az aknavetőraj
katonáinak hátizsákjaiban (8-9
gránát/zsák) elhelyezett gránátokkal lehet
számolni, hanem a lövészszakasz
vagy -század minden katonája is 1-3 gránátot
képes szállítani a harcfeladat
helyszínére. Minden gránátot a maximális
lőtávolságot eredményező
öt hajítótöltettel látták el a gyártók.
Ha ennél rövidebb lőtávolságra
van szükség, gyorsan és egyszerűen
leszerelhetők a felesleges
hajítótöltetek a műanyag tokból
kivett gránátról.

Gyors reagálás

A mai modern hadviselésben rendkívül
fontos egy aknavetőnél az,
hogy képes legyen körtüzelésre –
jegyezte meg Kázmér László. Már
nem csak előre lövünk: az aszimmetrikus
hadviselésben a minket
körülvevő tér bármelyik irányából
érhet tűzcsapás, így nekünk is minden
irányba gyorsan kell tudnunk
reagálni. A 60 mm-es aknavető
talplemeze forgóperselyes, így a
csövet körbe lehet fordítani azon.
Ennek megfelelően már nem közel
90 fokos szöget zár be a csővel,
így nem is kell a talajba beásni,
mint ahogyan az a 82 mm-es aknavetőnél
szükséges.

Villámgyorsan reagál az M-AE-86 repeszgránát
is, amelynek nagyon érzékeny
a pillanatgyújtója, így az élesítés
és a kilövés után gyakorlatilag egy faágon
is elműködik. Élőerő ellen rendkívül
hatásos a gránát, mert a repeszeket
kifejezetten felfelé és oldalra szórja szét.
Gyakorlati tapasztalat, hogy fűnyírásra
nem alkalmas – tette hozzá tréfásan a
főhadnagy.

Messzebbre vagy gyorsabban?

A két felhasználási módban természetesen
a lőtávolságon kívül eltérő a
tűzgyorsaság is. A deszant üzemmódban
használt aknavetőnek harchoz tételi
ideje nincsen, kezelése nagyon egyszerű,
pillanatok alatt megtanulható.
Csupán vízszintezni kell és attól kezdve
tűzkész az aknavető – mindehhez alig
10–12 másodpercre van szükség. Igaz,
ezt az irányzással együtt minden lövés
előtt meg kell ismételni, így a tűzgyorsaság
kisebb.

A villaállványos üzemmódban viszont
nagy tűzgyorsaságot lehet elérni. Bár az
előkészület, az irányzás 60-90 másodpercet
vesz igénybe, de utána a stabil
villaállványos rendszer miatt a tűzgyorsaság
12–16 lövés is lehet percenként,
a cső hőkárosodása nélkül. A villaállvány
alkalmazása esetén természetesen
a pontosság jobb, még nagyobb távolságra
is. A villaállványos aknavető a rövid
csőhossz ellenére is jól alkalmazható,
akár kettő-három kilométeres távolságon
is pontos. Még Kázmér László főhadnagyot
is meglepte, hogy a deszantváltozattal is lehet 4-500 méteren pontosan
lőni. Előfordult, hogy egy tapasztalt
irányzó ilyen távolságon egy fát is
képes eltalálni.

Fotó: Galovtsik Gábor

Forrás: Magyar Honvéd 2014. július