Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Készül a hiperszonikus SR-72 koncepciója

Szöveg: honvedelem.hu / jetfly.hu |  2015. január 5. 12:08

A Lockheed Martin a NASA megbízásából készíti el az SR-72 jelzéssel illetett hiperszonikus felderítő repülőgép megvalósíthatósági tanulmányát, amely a jelenlegi hajtómű technológiákra épít.

http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/keszul-a-hiperszonikus-sr-72-koncepcioja/
A Lockheed Skunk Works nevű fejlesztőlaboratóriuma részletes kommentárt nem fűzött a tanulmányhoz, a hivatalos dokumentumokból azonban az kiderül, hogy egy úgynevezett „turbine-based combined cycle (TBCC)", vagyis sugárhajtómű alapú kombinált ciklusú hajtórendszerrel képzelik el az SR-72-est. Ez bővebben azt jelenti, hogy a közeljövőben rendelkezésre álló sugárhajtóművek kombinációja és egy torlósugár-hajtómű biztosíthatja a szükséges tolóerőt a repülőgép számára.

A jelenlegi elképzelések szerint az SR-72 egy pilóta nélküli repülőgép lesz, amely Mach 6 sebességre lehet képest, ez majdnem a duplája a nagy elődnek, az SR-71 Blackbirdnek, melyet szintén a Skunk Works fejlesztett annak idején. Szintén a NASA finanszírozásában készült korábban egy Lockheed-tanulmány, amely ezzel a kombinált hajtómű-technológiával akár a hangsebesség hétszeresét is elérhetőnek tartja.

1595985377

Az Egyesült Államok mindig is élen járt a korszerű technológiák megalkotásában, azonban a „lopakodó" technológiára mára már a potenciális ellenfelek is válaszlépéseket tudtak tenni. A hiperszonikus sebesség elérése azonban egy új lépcsőfokot jelenthet majd a fegyverkezési versenyben. Az X-51 Waverider demonstrációs céllal megépült kísérleti repülőgéppel korábban sikeresen teljesítették a teszteket, melyek során gyorsítórakétákkal M4,8-ra, a torló-sugárhajtómű bekapcsolása után pedig M5,1-re gyorsult.

A következő lépésben többször használható, pilóta nélküli, M6 sebesség elérésére képes repülőgép megépítése a cél. Ekkora sebesség mellett a felderítési tevékenység vagy a fegyverek célba juttatása még az ellenséges légvédelmi erők riasztása előtt végrehajtható.

A hiperszonikus repülés technológiájában egyelőre az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a sebesség elérését biztosító torlósugár-hajtóművek jellemzően a hangsebesség négyszerese alatt nem működőképesek, a jelenlegi gázturbinás sugárhajtóművekkel pedig ekkora sebesség nem érhető el. Erre a hézagra kellene megoldást találni, vagy a gázturbinákkal elérhető sebesség növelésével, vagy a torlósugár-hajtóművek sebességtartományának lejjebb tolásával.

A NASA mindenképpen meg kívánja vizsgálni a jelenleg is használt gázturbinás sugárhajtóműveket, így például az F-15-ösben és az F-16-osban is használt Pratt&Whitney F100-PW-229 típust és a Super Hornetben alkalmazott General Electric F414 típust is. Emellett bevonják a kutatásba a Légierő Kutató Laboratóriuma (AFRL) által fejlesztett ún. STELR (supersonic turbine engine for long range) hajtóművet is. Amennyiben a kutatás sikerrel zárul, a NASA finanszírozza majd a demonstrációs programot is.