Tíz drón a jövőből

Az Airbus Defence and Space újdonságát, a DS Tanan 300-at elsősorban arra tervezik, hogy hajóról felszállva őrjáratozzon a tengerek felett. Természetesen számos egyéb feladatra is alkalmas lesz, mint például a kutatás-mentés, felderítés, hírszerzés vagy éppen humanitárius műveletek támogatása, ennek megfelelően a legmodernebb elektronikával és szenzorokkal látták el. A kisméretű forgószárnyas felszállótömege mindössze 300 kilogramm, emellett ötvenkilónyi hasznos teher szállítására is alkalmas lesz. A pilóta nélküli helikopter maximális sebessége a 180 km/h-t is elérheti, hatótávolságát 180 kilométeresre tervezik. A gép túl van már a teszteken, várhatóan ebben az évben szolgálatba is állhat.

BAe Systems Taranis

Lopakodó-képességekkel is rendelkező, pilóta nélküli légi harcjárművet (UACV − Unmanned Combat Air Vehicle) fejleszt a brit BAe Systems. A tervezők célja egy olyan, önálló tevékenységre is alkalmas sugárhajtású repülőgép létrehozása, amely képes nagy távolságok megtételére, emellett komoly fegyverzetet is tud szállítani. A Taranis − legalábbis a pilóta nélküli légi járművek körében − tekintélyt parancsoló méretekkel bír: nagyjából akkora, mint a BAe Systems Hawk sugárhajtású kiképző repülőgépe. Maga a gép sci-fibe illő mesterséges intelligenciával lett felvértezve, rugalmas taktikai rendszere többféle csapást is képes lesz kivédeni emberi irányítás nélkül. Letisztult formájának, különleges bevonatának és speciálisan kialakított motorjának köszönhetően gyakorlatilag észlelhetetlen lesz. A gépet a tervek szerint Rolls-Royce Adour Mk.951 motorok emelik majd a levegőbe, és szuperszonikus repülésre is képes lesz, így valóban rászolgál majd nevére, melyet a mitológiai kelta villámistentől kölcsönöztek a tervezők. A prototípus fejlesztését 2007-ben kezdték, valószínűleg 2018-ban „állhat munkába."

Dassault nEUROn

Az angol Taranishoz igencsak hasonló projekttel a francia Dassault is előrukkolt. A nEUROn projekt egy több országot egyesítő vállalkozás, a svéd Saab AB, az olasz Alenia Aeronautica, a spanyol EADS CASA, az EAB Görögország, a svájci RUAG, valamint a francia Thales és EADS vesznek részt a fejlesztésben. A Dassault feladata lesz a repülőgép végső összeszerelése, valamint a fedélzeti tesztelés és a bázis létrehozása. A repülési és üzemanyag-ellátó rendszerek kidolgozása a Saab feladata, kialakításukat folyamatosan végzi a svéd konszern. A kiváló, összeurópai fejlesztésű gép becsült maximális sebessége a 965 km/h-t is elérheti majd, és akár 14 000 méter magasságban is képes lesz tevékenykedni. A gép tavaly már a levegőben volt, a tervek szerint 2018-ra bevethető lesz.

General Atomics Avenger (Predator C)

A General Atomics Avengere a legújabb UAV-technológiát hivatott meghonosítani az amerikai hadseregben. Tervezői ötvözték benne a Predator-sorozat tapasztalatait. Míg az eredeti Predatort alapvetően felderítő célokra szánták, majd később módosították, hogy alkalmas legyen Hellfire páncéltörő rakéták indítására, a Predator B sorozat (MQ-9 “Reaper") gépei már eleve fel voltak fegyverezve, és a teljesítményük is jobb volt elődjeikénél. A harmadik generációs Predator C szériájának harcra tervezett UAV-jai a Hellfire rakéták mellett bombák szállítására is fel lettek készítve. Az Avenger („bosszúálló") − szemben a korábbi Predatorokkal − sugárhajtóművet kapott, méghozzá igen erős, Pratt & Whitney PW545B motort, amelynek köszönhetően sebessége a 740 km/h-t is meghaladhatja, és akár húsz órát is képes lesz egy tankolással a levegőben tölteni. Az Avengert várhatóan a következő néhány évben rendszeresíti az amerikai hadsereg.

Hongdu Lijian (Sharp Sword)

Kína, felismerve a világban tapasztalható trendeket, nagy erőkkel igyekszik saját gyártású fegyveres drónokat létrehozni. Ennek a törekvésnek az (egyik) eredménye a Hongdu Lijian (éles kard), mely Kína első sugárhajtású, lopakodó pilóta nélküli harceszköze lesz. A gép első ránézésre igencsak hasonlít a Northrop B−2 Spirit bombázójához, és felveszi a versenyt a konkurens Northrop Grumman X−47B-vel is. Az elemzők úgy vélik, hogy azt a Shenyang WP7 motort építették bele, amely a Chengdou J−7 széria vadászgépeit is hajtja. A hatalmas gép szárnyfesztávolsága közel 46 méter, földi tesztelése 2013. június vége óta zajlott Kínában. A projekt részleteiről nem tudni semmit. A Lijian kidolgozása egy sokkal nagyobb dróncsalád, az AVIC 601−S keretein belül valósult meg, amelynek legfőbb fejlesztője a Shenyang. A gép várhatóan 2017-ben lesz bevethető.

SR−72

Az SR−72-est arra tervezik, hogy méltó utódja legyen a minden magassági sebességi rekordot megdöntő Blackbirdnek (Feketerigó), alias SR−71 -nek. A Lockheed Martin amerikai hadiipari nagyvállalat mérnökei egykor ugyancsak magasra tették a mércét a Blackbird megalkotásával. Most a Lockheed Martin − együttműködésben az Aerojet Rocketdyne céggel − egy ramjet hajtóműves, hiperszonikus sebességtartományban is repülni képes típus tervein munkálkodik. Ha minden jól megy, az új konstrukció kétszer olyan gyors lesz, mint a Blackbird, vagyis a hangsebesség ötszörösét is elérheti. Egy ilyen nagy sebességű repülőgép tervezése közben természetesen problémák is felmerülnek. A hangsebesség ötszörösének eléréséhez használt ramjet hajtómű, kialakításából fakadóan, csak körülbelül Mach 4.0-nál lép működésbe A Lockheed Martin kutatás-fejlesztéssel foglalkozó részlegének, a Skunk Worksnek a mérnökei ezért egy másik hajtómű beépítését is tervezik, viszont a hagyományos vadászgépekben alkalmazottak csak Mach 2.5 környékéig képesek eljuttatni a repülőgépeket, ezen túlmenően speciális technológiára van szükség. A fő feladat most az lesz, hogy a külön-külön működőképes komponensekből összerakjanak egy működőképes, hatékony meghajtórendszert. Mivel kormányzati támogatás még nem áll mögöttük, igen lassan tudnak csak haladni, de ha sikerül megfelelő anyagi hátteret szerezniük, a fejlesztés felgyorsulhat.

Boeing X−51 Waverider

A Boeing X−51 Waverider amerikai, pilóta nélküli, torlósugár-hajtóműves, hiperszonikus repülőgép. Legnagyobb sebessége elérheti a hangsebesség ötszörösét, de fejlesztői szerint az sem kizárt, hogy a jövőben a Mach 6-ot is képes lesz hozni, ami körülbelül 6400 km/h. Az első sikeres repülésre 2006. május 26-án került sor. Ez kétszáz másodpercig tartott, miközben a repülőgép sebessége elérte a Mach 5-öt. Az X−51A-t közösen fejleszti az Egyesült Államok légiereje, a NASA, a Boeing és a DARPA. A programot az Egyesült Államok légierejének kutatólaboratóriuma (Air Force Research Laboratory, AFRL) kezeli.

Rostech Chirok

Egy Oroszországban honos kacsafajról kapta nevét a Rostech újdonsága, mely a kacsához hasonlóan vízre is képes lesz leszállni. Mi több, a különös kinézetű drón légpárnával is fel lett szerelve, így gyakorlatilag bármilyen felületen képes landolni. Felszállás után ez a légpárna visszahúzható a törzsbe, amelybe igény szerint fegyvereket is beépíthetnek majd, hiszen a méretei ezt lehetővé teszik. Bár a “kacsa" jelenleg mindössze kamerákkal és érzékelőkkel lett felvértezve, és egy, a végső verziónál kisebb méretű modell készült el belőle, az oroszok azt tervezik, hogy a 2015-ös moszkvai МАКС (MAKSZ) légibemutatóra már a teljes méretű verzió is elkészül.

DRDO AURA

Csupaszárny elrendezésű, csapásmérő pilóta nélküli légi harcjárművet fejleszt az indiai DRDO (Defence Research and Development Organization) az indiai légierő számára. A futurisztikus kinézetű UACV-ról megjelent képek alapján valószínűleg lopakodó lesz, és irányított rakétákkal, illetve bombákkal látják el. A közel tizenöt tonnás repülőgép hatósugara várhatóan 300 kilométer lesz, és több mint 9000 méter magasságban is képes lesz hatékonyan üzemelni. Eredetileg 2015-ben szerették volna rendszerbe állítani, a csúszások miatt azonban a céldátum jelenleg 2020. Ha elkészül, ez lesz India első ötödik generációs vadászgépe.

MBDA CVS401 Perseus

Többfeladatú, pilóta nélküli csapásmérő cirkálórakétát tervez az MBDA. Az európai fegyvergyártó konzorcium által bemutatott CVS401 Perseus célja, hogy leváltsa a jelenlegi csapásmérő robotrepülőgépeket. A moduláris felépítésű fegyvert kilenc (francia, német, olasz és brit) mérnökből álló csapat alkotta meg a brit királyi haditengerészet és a francia haditengerészet kérésére, a tervek szerint kisebb átalakítással egyaránt alkalmazható lesz szárazföldi, vízfelszíni és víz alatti indítóplatformokról. A hangsebesség háromszorosával száguldó csapásmérő a tervek szerint mind vízi, mind szárazföldi célok ellen bevethető lesz: nem okoz majd számára gondot sem a gyorsan haladó felszíni, sem a jól védett, felszín alatti járművek/objektumok megsemmisítése.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)