Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

21. századi hadikrónikások

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2015. január 17. 16:26

Január 25-én ismét Budapesten lép fel Európa jelenleg egyik legsikeresebb feltörekvő heavy metal-zenekara, a Sabaton. A svéd formáció számtalanszor járt már nálunk, ám mostani fellépésük is telt házasnak ígérkezik – sikerükben pedig óriási szerepet játszik az a háborús tematika, amit a kezdetektől fogva visznek és ápolnak.

A Sabaton roppant sikeres, ám megosztó zenekar is egyben – ezen különösebben nincs is mit csodálkozni. Az 1999-ben, a svédországi Falunban alakult csapat kétségtelenül az egyszerűbb végéről fogja meg a dolgokat abban a tekintetben, hogy zenéjük a kezdetektől fogva mentes volt a nagy megfejtésektől. Nagyon könnyen fogható, azonnal befogadható dalokat írnak, és jókor is bukkantak fel, pont akkor, amikor a ‘90-es évek végén befutott nagy európai zenekarok már épp túlléptek a zeniten. Két dolgot azonban soha senki nem vitathatott el a Joakim Brodén énekes és Pär Sundström basszusgitáros vezette csapattól. Az egyik hihetetlen, párját ritkító céltudatosságuk, amellyel a kezdetektől fogva építkeznek, a másik pedig lehengerlő koncertteljesítményük. A jól kitalált imázzsal együtt mindenképpen utóbbi két tényezőnek tulajdonítható az az áttörés, amelynek köszönhetően az egész kontinensen roppant népszerűek, különös tekintettel a német nyelvterületre és a kelet-európai posztszocialista országokra.

1595986222

A Sabaton különlegességét elsősorban sosem maga a zene adta, hiszen abban az elejétől kezdve kimutathatók a hatások, így gyakorlatilag a stílus összes régi nagyja a Judas Priesttől az Iron Maidenen és a Saxonon át egészen a Helloweenig − az már egyéni ízlés kérdése, mennyire sikerült mindezeket eredeti eleggyé gyúrniuk. A háborús koncepció azonban amennyire egyszerű, olyannyira eredeti is a maga módján: hihetetlen vagy sem, soha korábban senki nem építette kizárólagos jelleggel katonai tematikára karrierjének összes szövegét a stílusban. A zenekar ráadásul nem is kíván változtatni ezen – a számtalan feldolgozatlan téma ezrével hever az asztalukon, ráadásul az utóbbi években már tudatosan kérik a rajongókat is, hogy bombázzák őket érdekes ötletekkel, sztorikkal, hátha előbb-utóbb dalt tudnak kovácsolni valamelyikből. Brodén többször elismerte: magyar vonatkozású történet is felmerült már náluk többször, eddig egyszerűen csak idejük nem volt még alaposabban belemélyedni és kidolgozni valamelyiket ezek közül. De ami késik, nem múlik…

A zenekar dalai kezdetben elsősorban a 20. század háborúit járták körbe, főleg a két világháborút, illetve az olyan konfliktusokat, mint Vietnam, Irak, a Falkland-szigetek vagy a balkáni harcok. Később ezen a téren is rugalmasabbak lettek, és tágítottak a horizonton: a legmesszebbre a 2012-es Carolus Rex albumon merészkedtek, amely a harmincéves háborút, illetve II. Gusztáv Adolf és XII. Károly királyok tevékenységét vette górcső alá, és – a tematikához illeszkedő módon – svéd nyelven is megjelent. A legutóbbi album, a tavalyi Heroes pedig egy-egy hős története köré épített sztorikat rejtett: az egyik legnépszerűbb dal, az Inmate 4859 például a lengyel nemzeti hős Witold Pileckiről szólt, aki a második világháború során titkos, föld alatti ellenállási mozgalmat szervezett odahaza, leginkább azonban mégis arról ismert, hogy önként fogságba esett, és ő szolgáltatott először információkat Auschwitzból, sőt, a lágerben is ellenállást hozott létre. (A cím is innen ered, ugyanis ő volt a tábor 4859-es számú foglya.) Tulajdonképpen a Pilecki által kijuttatott információk voltak az elsők, amikből a szövetségesek értesültek róla, mi történik Auschwitzban. Később aztán megszökött, és részt vett a varsói felkelésben is – később pedig a lengyel kommunista rezsim végeztette ki, mivel a szovjet háborús bűnök feltárásában is az elejétől kezdve részt vett, és ennek során együttműködött az angol titkosszolgálatokkal.

1595986222

A zenekar egyébként nem véletlenül nyúlt lengyel témához, miután 2010-es Coat Of Arms lemezük egyik dala, a varsói felkelésnek emléket állító Uprising óta valóságos hősöknek számítanak Lengyelországban: a 2012-es Przystanek Woodstock fesztiválon több mint 250 ezer néző volt kíváncsi főzenekari fellépésükre.

A Sabaton motorját jelentő Brodén–Sundström páros tényleg megállíthatatlan, az sem vágta padlóhoz őket, amikor a Heroes előtt az összes többi régi tagtól elköszöntek, mert nem érezték őket elég elhivatottnak a folyamatos koncertezés iránt. Márpedig a zenekar igazi otthona a színpad, amiről a Petőfi Csarnokban is mindenki meggyőződhet január 21-én. Ami pedig a továbbiakat illeti, a basszusgitáros szerint a határ tényleg a csillagos ég, Sundström szerint legalábbis mindenképpen: „Svédországban ma már tényleg nagyon nagy a zenekar, nem túlzok, ha azt állítom, hogy az ország legnépszerűbb heavy metal-csapata vagyunk. Ebből kiindulva azt kérdezem: ha otthon sikerült elérnünk ezt a státuszt, máshol miért ne sikerülhetne? Elvi szinten tehát mindenképp adott a lehetőség, aztán az meg már nagyon sok tényezőn múlik, hogy a gyakorlatban sikerülhet-e mindezt valóra váltani. Többek között például rajtunk is. De ha össze is jön a dolog, az sem egyik napról a másikra történik majd. Lehet, hogy tíz vagy akár tizenöt év is beletelik majd."

1595986223

Márpedig az idő eddig nekik dolgozott.