Górcső alatt: Ryan közlegény megmentése
Szöveg: Snoj Péter | 2016. június 5. 14:47A Ryan közlegény megmentése című 1998-as mozi elsőként tárta a filmnézők szemei elé azt a rettenetes mészárszéket, ami a normandiai partraszállás során alakult ki a francia partokon. Habár a film kezdőjelenete kíméletet nem ismerve mutatta be mindazt a szenvedést és brutalitást, ami az inváziót valóban jellemezte, az alkotók mégis számos ponton követtek el hibákat. Lássuk, hogy miket!
Aki még nem látta a filmet, előbb pótolja be, spoilerek következnek!
(A filmről írt kritikánkat itt olvashatják el.)
Forgatási hibák
Abban a jelenetben, amikor Wade doki lőtt sebet kap, rövid ideig jól látható a testére rögzített, vérző műmellkas eldolgozatlan vége a színész nyakánál.
A partraszállás vérgőzös jelenetében, amikor Tom Hanks Miller százados szerepében próbál kijutni a tengervízből, egy mellette küzdő katona mellzsebét egy négyzet alakú tárgy feszíti. Pár pillanattal később a katona épp ide kap halálos találatot. Természetesen egy rosszul elrejtett töltetről van szó, amelyik a kellő pillanatban imitálja a golyótalálatot.
Miután megtalálták Ryan közlegényt, az ejtőernyősök és gyalogosok alkotta szakasz egy francia település védelmére rendezkedik be. A jelenetben, amikor a harc előtt a katonák gramofont hallgatnak egy ház bejárati lépcsőjén, jól megfigyelhető, hogy minden tégladarabon egyforma golyónyomok találhatók. A díszletek kiöntésekor ezek szerint ugyanazt az egy öntőformát használták mindegyik épületelemnél.
Történelmi és szakmai hibák
Amikor a gyászhírt hozó tisztek autója megérkezik a Ryan család háza felé, a ház berendezését figyelve láthatunk egy falra szerelt telefonkészüléket. E típus azonban az 1950-es évekig nem létezett.
Habár jól tudjuk, hogy eredeti, háborúban szolgált Tigris harckocsik alig maradtak épségben, még kevesebb mozgásképes közülük (ismereteink szerint egyetlenegy darab), nem igazi hibafelvetés, inkább csak érdekesség, hogy a filmben szereplő német fenevad egy szovjet T−34-es alvázára épült. Ez jól észrevehető, ha közelebbről szemügyre vesszük a lánctalpakat, amik teljesen elütnek a Tigrisétől.
Miller százados és emberei Ryan közlegény hollétét kutatva egy csoport sebesült katonával találkoznak, akik között a százados beszélgetésbe elegyedik egy vitorlázógép pilótájával. A zavart katona elmondja, hogy huszonkét embert veszített a fedélzeten lévő Willys Jeep miatt, ami akkora túlsúlyt okozott, hogy a vontató repülőgéptől való leválás után szinte kontrollálhatatlan zuhanásba kezdtek. Ám az akkoriban használt csapatszállító vitorlázógép-típusba, a WACO CG-4A-ba mindössze tizenhárom deszantos fért el, teljes fegyverzettel, Jeep nélkül. Amennyiben járművet is szállítottak, úgy a pilótákkal együtt mindössze hat fő fért el a fedélzeten. A filmkészítők minden bizonnyal összekeverték e típus adatait a későbbi WACO CG-13A-val, ami már nagyobb teherbírású szerkezet volt.
Az utolsó küzdelem során a mesterlövész Jackson (Barry Pepper) M1903-as Springfield puskája igencsak különleges lehet, hiszen míg a típus alapváltozata mindössze öt lőszert képes egyszerre tárolni, addig Jackson igencsak többször tud rátölteni és sikeres lövést leadni a harc hevében. Nyilvánvalóan a film készítői a feszültséget kívánták még jobban növelni a számtalan, közeli töltés-lövést ábrázoló felvétellel.
Az utolsó csatajelenet után, amikor Reiben (Edward Burns) felkel Miller százados mellől, hogy felcsert találjon, BAR (Browning Automatic Rifle) géppuskáját a csövénél fogva emeli fel. Rögtön egy olyan heves küzdelem után, mint amit a film bemutat, e fegyver csöve rendkívül – megfoghatatlanul – forró lenne, ami miatt csak a faágyazatnál fogva tudta volna megemelni. Színészünk vagy azbesztkézzel született, vagy pedig szimplán egy kis figyelmetlenségről van szó.
A felsorolt és a fel nem sorolt tévesztések ellenére a film stabilan megállja a helyét a háborús filmek sorában, és a kis pontatlanságokat leszámítva méltó emléket állít a normandiai harcokban részt vevő katonáknak.
