A limanovai csata magyar katonái

Szöveg: HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály | 2014. november 17. 16:17

1914. december 9-11. között a Limanova környéki harci helyzet rendkívül kiélezett volt. E napokban a város melletti Jabłoniec-magaslat ellenőrzése volt a diadal kulcsa; az itteni állásokat mindenképpen tartani kellett az iderendelt erősítések beérkezéséig. Limanova elvesztése esetén a körzetben védelemre berendezkedett cs. és kir. alakulatok, ez által a Krakkó környéki osztrák-magyar frontvonal helyzete kritikussá válhatott volna.

December 11-én, a hajnali órákban a cs. és kir. 9., 10. és 13. huszárezredek alakulatai kapták feladatul a Jabłoniec-magaslat megerősítését, illetve a frontvonalban lévő bajtársak felváltását. Hajnali 5 órakor a huszárok lóról szállva, Muhr Othmár ezredes vezetésével indultak a Jabłoniecen lévő állások felé, melyeket azonban az éj leple alatt, részben elfoglalt az ellenség. A magaslaton elterülő nyírfaerdő szélénél a huszárokat már az orosz fegyverek tüze fogadta. Ekkor hangzott el Muhr ezredes parancsa: „Előre fiúk! Éljen a király!".

Halálos közelharc kezdődött, amelyben a rohamozó huszárok félelmet nem ismerve kerekedtek felül a túlerőben lévő ellenségen. A küzdelem hevében Muhr ezredes is halálosan megsebesült; látva szeretett parancsnokuk hősi halálát, a huszárok kettőzött erővel küzdöttek tovább.
A Jabłoniec megtartásáért vívott közelharc rövid volt, de rendkívül pusztító. A lőfegyverek töltésére már nem maradt idő; a katonák nagyobb hasznát vették a puskatusnak és bármilyen egyéb fegyvernek, ami kezük ügyébe akadt. Reggel 6 órára a magaslat a huszároké lett, de a küzdelemnek még nem volt vége; december 11-én délután 3 óráig (a saját erősítés beérkezéséig) az oroszok 4 gyalogezreddel, összesen tizenötször (!) próbálták visszaszerezni a magaslatot – sikertelenül.

A Jabłoniecet védő alakulatok ezzel végleg feltartóztatták az orosz gőzhengert, így nyerve értelmet a néhány órával korábban hősi halált halt bajtársak vitézségének.