Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A világtörténelem leghosszabb háborúja

Szöveg: Szűcs László |  2015. április 19. 15:31

Szinte napra pontosan huszonkilenc évvel ezelőtt, 1986. április 17-én ért véget hivatalosan a világtörténelem leghosszabb háborúja, amely 335 (igen, nem tévedés, háromszázharmincöt) éven keresztül tartott Hollandia és a sokak számára ismeretlen Scilly-szigetek között.

A csaknem három és fél évszázadot átölelő konfliktus kezdete az 1642-ben kirobbant angol polgárháborúig nyúlik vissza. 1648 végére az Oliver Cromwell vezette parlamenti erők a legtöbb ponton felszámolták a királypártiak ellenállását, akik flottájukkal az I. Károlyt támogató Sir John Grenville felügyelete alá tartozó Scilly-szigetekre szorultak vissza. Anglia korábban támogatta Hollandia függetlenségi törekvéseit, ezért az egykori Németalföld északi tartományaiból alakult ország hajókat küldött a polgárháborúban győztes parlamenti oldal támogatására. Azonban a Scillyről kiinduló királypárti flotta rajtaütései komoly veszteségeket okoztak a hollandoknak, ezért 1651. március 30-án Maarten Harpertszoon Tromp admirális a Scilly-szigetekre érkezett, hogy az elvesztett hajókért és árukért jóvátételt követeljen a kalózkodással vádolt királypártiaktól. Miután nem kapott kielégítő választ, az admirális − Sir Bulstrode Whitelocke emlékiratai szerint − április végén hadat üzent – mégpedig kifejezetten a királypártiak uralta Scilly-szigeteknek, mivel Anglia egyébként már a parlamenti erők kezében volt.

1595991628

A hivatalos hadüzenet után nem sokkal azonban Robert Blake admirális vezetésével a parlamenti oldal csapatai megadásra késztették a királypárti flottát és elfoglalták a szigeteket. Vagyis a Tromp admirális részéről kezdeményezett háború értelmét vesztette, és a hollandok egyetlen leadott lövés nélkül távoztak. Valami miatt azonban elfelejtettek békét kötni, így a hadiállapot − legalábbis jogilag − egészen a XX. századig fennmaradt. Csak érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a történelemben elég egyedi eset, amikor egy ország nem egy másik országnak, hanem mindössze egy országrésznek üzen hadat…

Az angol partoktól mindössze 45 kilométerre fekvő szigeteken az elmúlt évszázadokban helyi legenda lett az esetből, a parányi szárazföld néhány ezer lakója állítólag gyakran ugratta egymást a hollandokkal viselt háborúval. Ennek ellenére a történet csak 1985-ben került a figyelem középpontjába, amikor egy helyi történész, Roy Duncan és a szigeteket irányító tanács elnöke úgy döntöttek: utánajárnak annak, hogy igaz-e a több évszázados mendemonda, miszerint háborúban állnak Hollandiával. Legnagyobb megrökönyödésükre a londoni holland nagykövetségen megerősítették: formálisan hadban állnak a szigetekkel.

1595991628

Közel három és fél évszázad után illik kibékülni, bármilyen sérelemnek is volt köszönhető 1651-ben a hadüzenet − gondolta Duncan, és éppen ezért meghívta a szigetre Jonkheer Rein Huydecoper holland nagykövetet. A diplomata el is fogadta a megtisztelő felkérést, hogy aláírja a békeszerződést, és a díszes okmány 1986. április 17-i szignálása után viccesen megjegyezte: „a békekötés biztos nagy megkönnyebbülést jelent a Scilly-szigetek lakosainak, hiszen több száz éven keresztül éltek abban a tudatban, hogy Hollandia bármelyik pillanatban megtámadhatja őket…"

A történészek később kiderítettek még egy érdekességet. Tromp admirálisnak nem volt felhatalmazása hadat üzenni a Scilly-szigeteknek, ezért valójában egy nem létező háború miatt kötöttek békét 1986-ban.

A „leghosszabb" mellett egyébként a „legkevesebb halálos áldozattal járó" jelzőt is kiérdemelte ez a konfliktus, mivel a háború során egyetlen lövés sem dörrent, így áldozatok sem voltak.

1595991628