Aki megmentette a világot

Egy korábbi, az Associated Press hírügynökségnek adott interjújában azt mondta: „Rájöttem, hogy nekem kell felelősségteljes döntést hoznom. 50-50 százalék eséllyel, hogy igazam lesz".

Nem akarta elhinni, hogy annyi évtized fegyvernyugvás után most az amerikaiak mégis támadást intéztek volna ellenük. Ugyanakkor tisztában volt azzal is, hogy mindössze három héttel korábban fordult tragikusra egy dél-koreai személyszállító repülőgép sorsa, ami tévedésből, engedély nélkül berepült a szovjet légtérbe. A szovjet légierő válasza kegyetlen és visszafordíthatatlan volt. A kiküldött vadászgép rakétája kétszázhatvankilenc emberrel végzett, köztük számos amerikai állampolgárral.

E gondolatokkal a fejében Petrov aligha volt könnyű helyzetben. Miközben belül vívódott, embereinek parancsokat kellett osztania, hogy megelőzhessék az amerikai rakéta becsapódását, valamint elindíthassák a válaszcsapást. Tudva, hogy mindössze egy szavába került volna, hogy Moszkva megindítsa a saját rakétáit, az utolsó pillanatra hagyta a központtal való kapcsolatfelvételt. Megadott minden esélyt arra, hogy bizonyítékot találjon a támadás hamisságára. Annak ellenére, hogy a riadósziréna az első alkalom óta már többször is újra figyelmeztette és a számítógépek szerint már összesen öt rakéta emelkedett magasba valahol, az Egyesült Államok területén.

A különböző műszerek, radarok és jelentések végül igazolták reményeit és kiderült, hogy nincs semmilyen amerikai rakéta. Háromszor is leellenőriztette az adatokat, míg végül ő maga is megnyugodott. Türelme és hite végül megakadályozta, hogy a Szovjetunió téves információkra alapozva elhamarkodott döntéssel atomháborút indítson el.
Mint később kiderült, az amerikai kontinensre is rálátó előrejelző rendszer tévesen a sűrű felhők között fel-felbukkanó nap csillanásait vélte rakétának azonosítani.

Sztanyiszlav Petrov az eset után az Egyesült Államok és lakosai – már aki tudott róla− szemében igazi hősnek számított − nem így otthonában. Se kitüntetést, se dicséretet nem kapott, hiszen döntése révén kiderült, hogy a szovjet rakéta előrejelző-rendszer tökéletesen működésképtelen volt. Katonai szolgálatát követően csendes magányba vonult, és a mai napig egy Moszkva melletti kis faluban tengődik szebb napokat is látott otthonában.