Harminchat éve tért haza a Szent Korona
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. január 6. 17:12Pontosan harminchat éve, 1978. január 6-án kapta vissza hazánk az egyik legfontosabb nemzeti ereklyét, a Szent Koronát, illetve a koronázási jelvényeket, a palástot, az országalmát, a jogart és a kardot az Egyesült Államoktól. A korona 33 év után térhetett haza, miután az amerikaiak eldöntötték, hogy azt jelképesen nem a Kádár-rendszernek, hanem a magyar népnek szolgáltatják vissza.
A Szent Koronát a II. világháború végén, 1945-ben menekítették ki az országból a Magyar Királyi Koronaőrök. Erre azért volt szükség, mert el akarták kerülni, hogy a magyar államiság első számú jelképe akár a németek, akár a szovjetek zsákmányául essen. Az ereklyét végül nem sikerült megőrizni: Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka 1945. július 27-én átadta azt az amerikaiaknak, ahonnan egy augsburgi kitérővel a 7. amerikai hadsereg főbázisára, Heidelbergbe, majd Wiesbadenbe, a műkincsgyűjtő központjukba vitték.
A következő állomás Frankfurt volt 1949-ben, konkrétan a Deutsche Bank egyik fiókja, majd 1951-ben az amerikai hadsereg európai főparancsnokságára szállították a kegytárgyat. A Szent Korona ezt követően került át az amerikai kontinensre, Fort Knoxba, ahol aztán egészen 1978-ig őrizték.
Magyarország több ízben is követelte a korona visszaszolgáltatását az amerikaiaktól, ám Washington nem kívánt engedni a megkereséseknek. Többször is világossá tették, hogy nem hadizsákmányként tekintenek a Szent Koronára, hanem megítélésük szerint egyfajta letétként vették át azt a koronaőröktől; ezt hivatalosan 1965-ben közölték először a magyar vezetéssel. A visszaszolgáltatás gondolata komolyan első ízben Gerald Ford elnöksége alatt merült fel, majd a konkrét döntést már Jimmy Carter apparátusa hozta meg 1977 második felében.
A hosszas hányattatások oka az volt, hogy egy ideig maguk az amerikaiak sem tudták, pontosan mi lenne a legjobb megoldás a koronával kapcsolatban: Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek például azt szorgalmazta, hogy adják át azt a Vatikánnak, és egy ideig komolyan el is játszottak ezzel a gondolattal, végül azonban mégis átszállították az Atlanti-óceánon.
A magyar emigráció prominenseinek többsége ellenezte a szentségek átadását a Kádár-rezsimnek.
Washington szimbolikusan nekik is kedvezett, amikor egyértelművé tette: Kádár János nem lehet jelen a fogadási ceremónián, és azt is leszögezte, hogy a Szent Koronát nem a budapesti kormány, hanem a magyar nép kapja vissza. Emellett feltételül szabta a jelképek nyilvánossá tételét, kiállítását is. 1977 decemberében egy magyar tudományos delegáció átvette a koronát Fort Knoxban, amely végül 1978. január 6-án térhetett vissza Magyarországra.
A koronázási ékszereket Washington nevében Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban a Lázár György miniszterelnök, Aczél György minisztertanácsi elnökhelyettes és Apró Antal házelnök vezette magyar delegációnak. Kádár – a feltételeknek eleget téve – nem jelent meg az ünnepségen. A ceremónián Apró Antal beszédében a Magyar Népköztársaság nevében köszönte meg a „kormány külpolitikájának visszaigazolását".
A nemzeti ereklyéket ezután nem sokkal a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, ahol egészen 2000. január 1-jéig őrizték őket. Ekkor a Szent Koronát a jogarral és az országalmával együtt átszállították az Országház kupolacsarnokába, a hozzájuk tartozó palást azonban továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
A következő fontos szimbolikus lépés az utóbbi években történt: az Országgyűlés döntése értelmében ismét a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó jelvények protokolláris jellegű őrzése. Ennek szellemében 2011. május 30-án a katonák – a Honvéd Koronaőrség tagjai – ünnepélyes keretek között ismét átvették az ereklye őrzését a Köztársasági Őrezredtől az Országház kupolacsarnokában.
