Huszonöt éve ért véget a Sivatagi Vihar

Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1991. február 28-án ért véget a Kuvait felszabadításáért indított Operation Desert Storm, azaz Sivatagi Vihar elnevezésű katonai művelet. Az Amerikai Egyesült Államok által vezetett katonai koalíció – amelynek összesen 29 ország és több mint 950 ezer katona volt tagja – hat héttel korábban, január 17-én indított légi támadássorozatot Irak ellen és semmisítette meg az ország stratégiailag fontos célpontjait.

A szövetséges repülők február 24-ig több mint 116 ezer bevetésen vettek részt és 85 ezer tonnánál is több bombát dobtak le az iraki katonai bázisokra, repterekre, hidakra, kormányzati épületekre, erőművekre, kommunikációs központokra.

E bombák tíz százaléka lézervezérelt, úgynevezett intelligens bomba volt, amelyeket egy másik gépről irányítottak. Ilyen bombákat ebben a háborúban alkalmaztak először. Akárcsak az úgynevezett cirkálórakétákat, amelyeket a Perzsa-öbölben állomásozó hadihajókról lőttek ki iraki célpontokra.

Nemcsak haditechnikai újdonságokat hozott az első öbölháború, hiszen ebben a fegyveres konfliktusban oldották meg először a tájékoztatást beépített újságírókkal. Ennek köszönheti hírnevét és gyors felemelkedését a CNN hírtelevízió. Ezekben a híradásokban a nemzetközi koalíció azt próbálta meg eladni a közvéleménynek, hogy létezik olyan háború, amely célzottan, minimális emberveszteséggel levezényelhető.

Természetesen Irak többször is megpróbált válaszolni a szövetségesek támadására. Már január 17-én Scud rakétákkal lőtt több izraeli várost, és a légi támadások ideje alatt összesen negyven rakéta csapódott be a zsidó állam területére. A rakétatámadások azonban csak csekély kárt okoztak, a robbanások mindössze pár embert sebesítettek meg. Izrael pedig bejelentette: nem tervez válaszcsapást, tökéletesen megbízik a Scudok megsemmisítésére az országba telepített Patriot rakétákban. A legnagyobb veszteséget egyébként egy Szaúd-Arábiába becsapódó rakéta okozta. Február 25-én a dahrani bázison felrobbanó Scud megölt huszonnyolc amerikai katonát.

A légitámadás-sorozat után, február 24-én, a szövetségesek összehangolt légi-szárazföldi-tengeri támadást hajtottak végre az iraki hadsereg ellen. Az offenzíva során a koalíciós erők, alig 100 óra alatt megsemmisítő vereséget mértek az iraki hadseregre.
A szárazföldi csapatok több ponton kezdték meg az inváziót a szaúdi határon, a Bászrát Kuvaittal összekötő autópályát pedig lezárták, hogy elvágják az iraki hadsereg utánpótlását. A támadásban szaúdi csapatok is részt vettek. A szövetségesek lebombázták az autópályán menekülő páncélosokat. A támadásban több ezer ember vesztette életét, ezért ez a hely a „halál sztrádája"-ként került be a hírekbe.

A visszavonuló irakiak a felperzselt föld taktikájával élve felgyújtották az útjukba eső olajkutakat.
A mintegy százórás szárazföldi támadó hadművelet során a kuvaiti harctéren lévő iraki katonai erők zöme megsemmisült, a csapatokat szétverték, a megmaradó részek pedig menekülésbe kezdtek vagy megadták magukat.
A támadás következtében Irak már február 26-án bejelentette, hogy kivonja csapatait Kuvaitból. Aztán 1991. február 27-én George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke közölte, hogy másnap hajnali 4 órától tűzszünetet hirdet.

A Sivatagi Vihar hadművelet veszteségeiről közzétett hivatalos adatok szerint 358 koalíciós katona halt meg, 776-an pedig megsebesültek. A tényleges harci cselekmények során azonban mindössze 150-en vesztették életüket. Az iraki veszteségekkel kapcsolatban csak becslések léteznek, ezek 60 ezer és 200 ezer közé teszik az iraki halottak, 75 ezerre pedig a sebesültek számát.