Huszonöt éve rohanta le Irak Kuvaitot

Bár a közvéleményt meglepte az iraki invázió híre, a támadásnak megvoltak az előzményei. Az egyik az volt, hogy Szaddam Husszeinnek gyors és könnyű győzelemre volt szüksége az elhúzódó és eredménytelen irak-iráni háború után. A síita nagyhatalommal Irak viszonya a teheráni iszlám forradalom után romlott meg.

A mindennapossá váló határincidensek után 1980 szeptember 22-én tört ki a tényleges háború a két ország között. Kezdetben jól ment a harc az iraki csapatoknak, de egy sikeres iráni ellentámadás után a frontok megmerevedtek. Az elhúzódó háború rengeteg pénzt emésztett fel, így Szaddam Husszeinnek kölcsönért kellett folyamodnia, amelyet meg is kapott az Öböl-menti monarchiáktól, ahol szintén nem nézték jó szemmel a síita Irán erősödését. Mivel a harcok erőteljesen befolyásolták az olaj világpiaci árát, a két szuperhatalom véget vetett a nyolc éven át tartó háborúnak. A sikertelen és költséges háború Irakban nagy változásokat eredményezett. Az ország a hatalmas emberveszteségen túl több mint tíz milliárd dolláros kárt is kénytelen volt elkönyvelni, a külső adósság pedig elérte a hetven milliárdot.

Szaddam Husszein ekkor már hiába kilincselt korábbi támogatóinál, azok egy vasat sem adtak neki, és a kölcsönökből sem engedtek. A dühös iraki vezető szavak szintjén már ekkor támadta Kuvaitot, amiért alig három héttel az Iránnal vívott háború befejezése után megnövelte az olajkitermelését. Ezzel tovább nyomta lefelé a már néhány éve amúgy is csökkenő árakat, ami súlyosan érintette Irakot, amely éves szinten hétmilliárd dollárt veszített. Azzal is megvádolta Kuvaitot, hogy a két ország közötti vitatott területen lévő olajmezők kiaknázásával gyakorlatilag lopja Iraktól az olajat, ami miatt kártérítést követelt. A kuvaiti uralkodó nem volt hajlandó megfizetni a kért összeget, annak csupán töredékét ajánlotta fel, ráadásul a kitermelés csökkentését is elutasította.

Szaddam Huszein ezután döntött Kuvait lerohanásáról.
A nagy létszámú iraki támadó könnyedén és gyorsan elfoglalta a lényegesen kisebb és gyengébb Kuvaitot. A diadalittas Szaddám Huszein már augusztus 8-án bejelentette a két ország egyesülését, ráadásul népszerűsége növelésének érdekében a kuvaiti kérdést összekötötte az egész arab világot foglalkoztató palesztin kérdéssel és megígérte, hogy kivonul az olajsejkségből, ha Izrael kivonul a megszállt területekről, Szíria pedig Libanonból.

Az iraki vezető azonban nem sokáig örülhetett a győzelemnek, ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a támadást és különböző gazdasági és katonai szankciókról hozott határozatot, decemberben pedig már félmillió amerikai és mintegy kétszázezer más nemzethez tartozó katona állomásozott Szaud-Arábiában, készülve a későbbi felszabadító hadműveletre. A Sivatagi Vihar hadművelet nagyszabású légi offenzívával indult 1990 január 16-án, majd február végén a szárazföldi hadműveletek is megindultak. Közel hat hét alatt Kuvait felszabadult.