Katonai zsargon: talán nem is sejtjük, hogy mindennap használjuk

Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: internet és archív | 2021. január 16. 17:51

Számos olyan szó létezik, melyeket gyakran használunk a mindennapok során, és talán bele sem gondolunk, hogy egykori magyar katonák által kerültek a köznyelvbe. Cikkünkben ezekből mutatunk be néhányat.

Prezentál, pucol, manus, komisz – hétköznapi kifejezések, melyeket akár nap mint nap hallunk, és amelyekről talán sokan nem is sejtik, hogy a katonai zsargonból kerültek a köztudatba. A katonai szaknyelv és a katonai szleng a gyakorlatban nem mindig különíthető el, hiszen ugyanazon kifejezés mindkettőben előfordulhat, más jelentéssel. De mi vezetett a katonai zsargon kialakulásához?

1868 decemberében I. Ferenc József szentesítette a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló törvénycikkeket, amelynek következtében bevezették az általános hadkötelezettséget. A hadkiegészítési- és pótlási rendszer alapján az Osztrák-Magyar Monarchiát 103 hadkiegészítési körzetre osztották, melyből 47 a történelmi Magyarországra esett. Így egy-egy alakulat legénységének többsége ugyanarról a területről érkezett, ami miatt nagy volt az esélye, hogy azonos nyelvet beszélnek, vagy legalább megértik egymást. A tisztek beosztása más elveket követett, az azonban elvárt volt, hogy anyanyelvük, valamint a kötelező német mellett, az alakulat nagy százalékát adó legénység nyelvét is megtanulják. Magyarország területéről az újoncokat a Császári és Királyi Hadseregbe, illetve a Magyar Királyi Honvédségbe sorozták. A közös hadsereg vezényleti nyelve a német volt, a honvédségé pedig a magyar.

Ahhoz, hogy a közös hadsereg magyar újoncai boldoguljanak a német vezényszavakkal, illetve a katonai szakszavakkal, anyanyelvük sokszínűségét felhasználva sajátos nyelvezetet alakítottak ki: igyekeztek magyaros formába önteni vagy magyar szavakhoz hasonlítani a legtöbb német kifejezést. Az idegennyelv-tudás hiányából fakadóan a nyelvükbe került német szavak gyakran megváltoztatták hangalakjukat. Így azonban könnyebben megjegyezhették azokat.

A „baka” szó a német „Wache” kifejezésből ered, jelentése: őrszem. Az általuk létrehozott katona-zsargon, melyet bakaenyelvnek is neveznek, a seregben írt levelekkel is terjedt, kifejezései a mindennapi szóhasználat során hamar gyökeret vertek, bár nem mindig eredeti jelentésüknek megfelelően használták őket.

Míg a „komisz” szó eredetileg németül „kincstárit” vagy „hadit” jelentett, és a katonáknak kiosztott kenyeret komiszkenyérnek nevezték, addig a köznyelvben „durva, rosszindulatú" jelentésben maradt fent. A szó „silány (anyag, tárgy, áru)” másodlagos jelentése az egykori bakák gyakran rossz minőségű ellátmánya miatt is kialakulhatott.

Szintén közismert kifejezés a „habtákba vágja magát”, melyben a „habták” szó a német „Habt Acht!”, tehát „Vigyázz!” vezényszóból származik. A „manus” a „Mann”, tehát „ember”; a „prezentál”, a „präsentieren”, „jelentkezni”; a „pucolni”, a „putzen”, „tisztítani”; a „rajcsur”, a „Reitschule”, „lovagló iskola”; a „felcser” pedig a „Feldscher”, „tábori sebész” jelentésű német szóból ered.