Tíz magyar szó, amit a Monarchia őrmestereitől tanultunk

Az abreten paranccsal lelépésre adtak utasítást a monarchia hadseregének tisztjei – jelentése magyarul lelépni. A magyar bakák fülében ez úgy csengett: „abrét". A sokat hallott vezényszót leírva talán sohasem látták a bakák, sokan közülük olvasni sem tudtak, a kiejtés alapján azonban megjegyezték maguknak a parancsot, így lett a későbbiekben, fonetikusan leírva abrét az abtreten-ből.

Bagázsi (bagage) – málha, poggyász

A bagázsi szót ma már nem sűrűn használjuk, sokáig azonban élt a magyar nyelvben. Nem véletlen, hiszen megjegyezte ezt a szót minden katona, akinek valaha is húzta a vállát a málha. Az eredeti szót úgy írták: bagage, a bakanyelv ebből alkotta meg a bagázsi szót.

Cakompakk (sack und pack) – teljes szereléssel

Cakompakk vagy cakumpakk – több formában is él nyelvünkben ez a szó, amely alatt a kisebb holmikat, ruhaneműt, cókmókot értünk, vagy manapság leginkább azt, hogy azt hogy mindenestől, mindennel együtt. Eredete a német sack und pack, jelentése pedig a teljes katonai felszerelés, azaz minden szükséges holmi, kiegészítő, tartozék, amit a katonának magával kell vinnie, amikor állomáshelyet vált. A katonák szedték a cakompakkot és felsorakoztak a laktanya udvarán. A cakompakkból nem hiányozhatott semmi: se csajka, se kulacs, se pokróc.

Degradálni (degradieren) – lefokozni

A degradál latin eredetű szó, a német nyelvbe is innen került át, jelentése lefokozott, rangjától megfosztott. A monarchia hadseregében szolgáló katonák, legalábbis azok, akik nem tanultak latinul az iskolapadban, a seregben találkozhattak a degradieren szóval, bár aligha éreztek örömöt a hallatán. A szó mai jelentése: lealacsonyít, leminősít, lenéz.

Egrecéroz (exerzieren) – gyakoroltat

Egrecérozni, vagy ahogy gyakrabban hallhatjuk, egzecírozni – arra használjuk manapság ezt a szót, ha valaki ugráltat vagy éppen önkényeskedve irányít valakit. Némiképp hasonló az eredeti jelentése is, hiszen a német exerzieren szó jelentése gyakoroltatni. A korabeli bakák valószínűleg nyűgként élték meg a gyakorlatokat és természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy tisztjeik olykor ugráltatták őket vagy önkényeskedtek velük kiképzés közben, így alakulhatott ki a szó mai jelentése.

Felcser (feldscher) – felcser, tábori sebész

A felcser eredeti, német jelentése szerint tábori orvos volt, főleg sebész, aki katonaként a harctéri sebesültek ellátásával, gyógyításával foglalkozott. A magyar nyelvbe bekerült katonai jövevényszóhoz később már új jelentés is társult. Felcsernek hívták a borbélyt, aki sebek gyógyításához is értett, és a kontár orvost is.

Komisz (kommis) – kincstári

A komisz szó érdekes átalakuláson esett át nyelvünkben. Míg eredeti, német jelentése szerint „kincstári, hadi" volt az értelme, például a katonáknak kiosztott kenyeret hívták komiszkenyérnek, a köznyelvben „durva, rosszindulatú" jelentéssel használjuk. Az átalakulásban szerepet játszhatott az, hogy a bakák gyakran kaptak rossz minőségű ellátmányt, innen eredeztethető a szó másodlagos jelentése is: rossz minőségű (anyag, áru, tárgy), ami nagyon silány, semmire se használható.

Gléda (glied) – sor

A gléda szó egyenes sort jelent, talán nem is meglepő, hogy a katonaság berkeiből került át a köznyelvbe. Katonák szabályos rendje, sora: sorakozóban, menetben, hadrendben. „Addig pedig megmaradunk a helyeinken; mi a nyeregben, önök a glédában" (Jókai). Szövegkörnyezettől függően a gléda jelenthet sorozást is. „Mifelénk is esött az eső, mint is odanyőttünk a katonagléda alá" (Tömörkény).

Hapták (Habt Acht!) –  Vigyázz!

A habt acht-ot szintén sokszor hallhatták a katonák, hiszen a hadseregben ez az egyik, ha nem a leggyakrabban elhangzó vezényszó. A két szóból álló parancs kimondva valóban hasonlít a hapták-ra, ami végül annyira beépült nyelvünkbe, hogy a szótárba is bekerült. Jelentése: vigyázzállás; előírásos formájú, feszes és mozdulatlan testtartás, amelybe katonai (vagy katonai jellegű) alakulatban, illetve sportoláskor, tornában rendszerint vezényszóra egyenesedik ki a személy vagy csoport.

Porció (portion) – adag

A porció szavunknak több jelentése is ismert, ezek közül az egyik a rendkívüli hadiadó, amely Hunyadi Mátyás uralkodása alatt portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Jelent ezen felül részletet is, minket azonban leginkább az érdekel, hogy így hívták a katonák fejadagját is, amely ugyancsak népszerű volt a bakák között, így nem véletlen, hogy szolgálati helyükről „hazavitték" ezt a szót is.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)