Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Katonatörténelmi fotók nyomában… (3. rész)

Szöveg: Snoj Péter |  2013. november 17. 18:21

A háborús fotográfiák száma és jelentősége kétségkívül ugrásszerűen megnőtt a második világháború kitörését követően. A híréhes világ napról-napra kívánta a legfrissebb tudósításokat és a biztató, olykor lelombozó témájú fotókat. Ám ebből a „filmkockatengerből” is kiemelkedtek az igazán különleges alkotások.

Sorozatindítónkban már említettük az 1944. június 6-i normandiai partraszállást. Robert Capán kívül számos fotográfus is élete fő művének gondolta a háború menetét is meghatározó hadműveletet.  Sokan már a gyakorlások alkalmával is a csapatok közelében munkálkodtak, így született megannyi, sokáig a partraszállást hamisan bemutatni kívánó felvétel. Ezek közül egy mégis kiemelkedett és egyedivé vált. Ugyan a beállítás és a brit partokat megrohamozó gyakorlók látványa ugyanaz, mint tucatnyi másik fotón, e kópián találni egy igazán különleges katonát, aki nem Lee-Enfield puskát, nem Sten géppisztolyt vagy épp Bren támogató géppuskát cipel magával, hanem fegyvere egy középkori skót pallos.

A fotó csakhamar bejárta az egész szövetséges sajtót, mintha a valódi partraszállás során készült volna. Persze később kiderült: mindez csak gyakorlat volt, amelynek során Skóciát „rohamozták meg" a katonák.  E fotográfia kapcsán érdemes feleleveníteni a kép főszereplőjének életútját. 

1595963134
Amikor Skóciát rohamozták meg a szövetséges katonák

„Uram, az a véleményem, hogy az a tiszt, aki kardja nélkül indul csatába, felkészületlen" – tartotta „Őrült" Jack Malcolm Thorpe Fleming Churchill. Az 1906-ban született férfi nem véletlenül érdemelte ki e becenevet: még 1926-ban csatlakozott a brit sereghez, amelynek lehetőségeit kihasználva motorbiciklin bejárta egész Indiát és megtanulta a skót duda megszólaltatását. Tíz év után nyugállományba vonult. Civil életében íjászattal, férfi modellkedéssel és újságírással próbálta lefoglalni magát. Ő képviselte Angliát íjászatban az 1939-es olimpián.

Épp kapóra jött számára a második világháború kitörése, azonnal jelentkezett a katonai szolgálatra. Már 1940-ben Franciaországba irányították, hogy segítse az ott harcoló brit csapatokat megerősíteni a Maginot-vonalat. A megállíthatatlan német villámháború azonban visszavonulásra kényszerítette az angolok erőit. Ennek ellenére Őrült Jack nem volt hajlandó feladni egysége állását. Gerillatámadásokba kezdett, amelyek során nem egyszer igen egyedi módszereket alkalmazott. Egy alkalommal a jól ismert angol botíjjal terített le egy ellenfelet, ezzel jelt adva a támadásra társainak. Máskor kardját rántva, motorbiciklin rohamozta a német járőrcsapatokat.
Egy alkalommal nyaksérülést szenvedett, de ez sem állította meg attól, hogy kimenekítsen egy brit katonát a német fogságból. Tetteiért kiérdemelte a brit Szolgálati Kereszt kitüntetést.

1595963135
„Őrült" Jack Malcolm Thorpe Fleming Churchill

Angliába való visszatérése után szerzett tudomást az újonnan megalakuló Commando egységről. Bár nem egészen tudta, mit is takarhat a kifejezés, jelentkezett, hiszen rázósnak és veszélyesnek tűnt. Rátalált számításaira. A brit különleges erők tagjaként részt vett több titkos hadműveletben és számos jól ismert hadmozdulatban is. Nem egy partraszállás alkalmával biztatta embereit skótdudája szólamaival, miközben elsőnek lépett ki a csónakból. Pletykák szerint egy éjjelen egymaga fogságba ejtett 42 német katonát és elfoglalt egy aknavetős állást mindössze a kardjával. Állítólag szinte egyenként ijesztett rá minden katonára, s terelte be őket egy helyiségbe. Mikor erről kérdezték, így felelt: „Amíg elég határozottan és elég hangosan mondod egy németnek, hogy mit tegyen, és ráadásul még idősebb is van nála, kérdés nélkül kiált majd Jawohl-t és hajtja végre maradéktalanul a parancsod."

Háborús szolgálata során csapatával Tito partizánjait is vezette. Egy csata során minden Commando-s társát megölték. Mikor erre ráébredt, tudatosította magában, hogy nincs értelme a további harcnak. Skótdudájáért nyúlt, s gyászszólamok mellett várta elfogását. Egy sikertelen szökési kísérlet után Ausztriában találta magát, egy munkatáborban, ahonnan megint csak egy legenda szerint egy áramszünet okozta kavarodás közepette tűnt el.
Mire hazatért Angliába, a háború véget ért. Még 1959-ig szolgált a seregben a karddal, íjjal rohamozó Őrült Jack alezredes.