Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kilenc tény…

Szöveg: honvedelem.hu |  2018. február 26. 19:46

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

A Népszava az alábbi tényeket közli főoldalán: „1. Romániával béketárgyalások vannak. 2. Valamennyi ujság egybehangzó hiradása szerint Wekerle miniszterelnök, Andrássy Gyula, a kormánypárt vezére és Tisza István, a munkapárti többség vezére, egységesen megállapodott a Romániával kötendő béke föltételeiről. 3. A magyar parlamentet bizonytalan időre elnapolták. 4. Senki sincs közönséges halandó ember ma Magyarországon, aki a néhány beavatotton kivül ismerné azokat a békeföltételeket, amiket el akarnak fogadtatni Romániával.  5. A magyar parlamentben nem ül egyetlen szociáldemokrata képviselő sem. 6. A mai parlament valamennyi pártjára, akár kormányon ülnek, akár pedig ellenzékiek, mindössze leszavazott 807.636 választó. 7. Az utolsó választások 1910-ben voltak. Azóta nem volt alkalma még Magyarország politikai jogokkal fölruházott részének sem a véleménye vagy az akarata nyilvánitására. 8. Magyarország lakossága körülbelül 20 millió, a mai parlamentre tehát nyolc év előtt leadta szavazatát az ország népének mindössze 4 százaléka. 9. Mindezek alapján Wekerle, Andrássy és Tisza egységesen megállapodtak a Romániával kötendő béke föltételeiről."

„Ujabb nagy fordulat történt a béke ügyében. Kühlmann államtitkár a német birodalmi gyülésen bejelentette, hogy a pétervári munkáskormány a német kormányhoz a következő sziklatáviratot intézte: »A népbiztosok tanácsa indittatva érzi magát arra, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel kijelentse, hogy hozzájárul a bekének ama föltételekkel való aláirásához, amelyeket a központi hatalmak delegációi Brest-Litovskban megállapitottak. A népbiztosok tanácsa kijelenti, hogy a német kormány által megszabott közelebbi föltételekre haladéktalanul elküldi válaszát.« Az orosz bolseviki kormány tehát, miután elvi alapon, ragaszkodva a népek önrendelkező jogához, nem fogadta el a központi hatalmak brest-litovski békeföltételeit, hanem egyszerüen befejezettnek nyilvánitotta a háborut, most az Oroszország testébe nyomuló német hadseregek nyomása alatt kijelenti készségét a központi hatalmak föltételeinek elfogadására és e föltételek alapján a békeszerződés aláirására" – írja a Népszava címlapon „Béke!" címmel.

1599182396
A napilapot tovább lapozva megtudhatjuk, hogy Innsbruck várost olasz légitámadás érte. „Négy ellenséges harci röpülőgép átröpült Innsbruck városa fölött s nyolc könnyebb, 20-25 kiló sulyu bombát dobott le a város különböző helyeire, köztük három gyujtóbombát. A bombák fölrobbantak és a város különböző helyein kisebb anyagi károkat okoztak. Sajnos, emberáldozatot is követelt a támadás: egy asszony meghalt, két személy sulyosan, több pedig könnyebben sebesült meg. Az egyik harci röpülőgép 300 méternyire ereszkedett le és gépfegyvertüz alá vett két üresen álló máltai sebesültszállitó vonatot. Olyan cselekmény ez, amelyet az állitólag a kulturáért és emberiességért küzdő ellenség hajtott végre annak ellenére, hogy a sebesültszállitó vonaton messzire átható jelzés van. Az eredmény az volt, hogy több golyó a kocsik födelét átfúrta."

„A svéd lapok azt irják, hogy a finn öbölben levő szigeteken a vörös gárdisták bekeritettek 5000 finnországi svéd embert. Ezek az emberek most közel vannak az éhenhaláshoz. A konzervativ lapok erélyesen követelik megmentésüket, Palmotjerna tengerészeti miniszter azonban kijelentette az »Aftonbladed« munkatársának, hogy Svédország a jégviszonyok miatt nem kezdhet tengeri akciót. Ellenben Helsingforsban hajlandó a kormány a fehér gárdisták érdekében lépést tenni" – írja a napilap.

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)