Kuvait lerohanása – az Öböl-háború előzménye

Szöveg: Zilahy Tamás | 2012. augusztus 2. 9:34

Az iraki csapatok pontosan 22 évvel ezelőtt, 1990. augusztus 2-án, hajnalban rohanták le a szomszédos Kuvaitot. Néhány óra alatt mintegy 300–350 iraki páncélos tört be váratlanul az olajban gazdag államba. Az invázió közvetlen előzménye volt az 1991. január 16-ától 1991. február 28-áig tartó Öböl-háborúnak.

A hozzávetőlegesen 100 ezer főre becsült iraki támadó erő több száz külföldi foglyot is ejtett, akiket élő pajzsként használtak iraki és kuvaiti katonai objektumok és fontos olajipari létesítmények elleni támadásánál. A hajnali támadásban mintegy száz kuvaiti vesztette életét, az iraki veszteségekről még ma sincs adat.

Szaddám Husszein iraki elnök korábban azzal vádolta Kuvaitot, hogy az a két ország közös olajmezőin – a kvótán felül kitermelt olajmennyiséggel – alacsonyan tartja az olaj világpiaci árát. Emellett Irak sohasem fogadta el britek által régebben „megrajzolt" iraki határvonalat, amellyel tulajdonképpen létrehozták Kuvait államot. Kuvait 22 évvel ezelőtti lerohanása tehát nem volt előzmények nélküli. Hónapok óta egyre súlyosbodó konfliktus volt a két állam között, amely a megszállásához vezetett.

Ami a konkrét eseményeket illeti: augusztus 2-án hajnalban a kuvaiti védelmi minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a támadás éjfél után kezdődött, és az iraki csapatok az ország több pontját elfoglalták. Az iraki média reggel már a kuvaiti kormány megdöntéséről adott hírt. A bagdadi kormány közleménye szerint az iraki csapatok a „kuvaiti forradalmárok támogatására" vonultak be az országba, méghozzá az ottani ideiglenes kormány felhívására.
A támadás viharos gyorsasággal zajlott: a 16 ezres kuvaiti haderő nem tanúsított komoly ellenállást, az iraki erők reggelre gyakorlatilag az egész országot megszállás alatt tartották. A támadás során a kuvaiti emír Szaúd-Arábiába menekült.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már az első nap elítélte a támadást, illetve Irak elleni gazdasági és katonai szankciók bevezetéséről hozott határozatot. Már az iraki megszállás napján az Amerikai Egyesült Államok is az iraki csapatok kivonására szólította fel Bagdadot, de ekkor még nem helyezett kilátásba katonai beavatkozást.

Ez azonban később változott… Az Amerikai Egyesült Államok Sivatagi Vihar elnevezésű (Operation Desert Storm) hadművelete Kuvait felszabadítására 1991. január 16-án légi offenzívával indult, amelyet február 24-től szárazföldi hadművelet követett. A katonai akcióra azt követően került sor, hogy Irak január 15-ig nem tett eleget az ENSZ követelésének csapatai kivonására. Alig hat hét után, február 27-én George Bush akkori amerikai elnök már be is jelentette: Kuvait felszabadult.

Az irakiak veszteségét 60 ezer és 200 ezer fő közöttire becsülik, míg a szövetségesek 148 katonát vesztettek 145 emberük pedig „egyéb körülmények" között tűnt el.

A sors fintora, hogy Szaddám Husszein iraki elnök 2002 decemberében bocsánatot kért a kuvaiti néptől az 1990–91-es megszállás miatt. „Bocsánatot kérünk Istentől minden tettért, amely felbőszítette a múltban, amiről esetleg nem tudhattunk, és minket kárhoztatnak miatta, s ennek alapján bocsánatot kérünk tőletek" – szólt az elnök Kuvait népéhez intézett üzenete, amelyet az iraki televízióban olvastak be. Ugyanakkor az iraki elnök szerint Kuvait inváziója „törvényes védelem" volt az összeesküvés ellen, amelyet az Amerikai Egyesült Államok szőtt összejátszva a kuvaiti vezetőkkel.