Pontosan 69 éve szabadították fel Auschwitz foglyait

A náci birodalom legnagyobb haláltáborát 1940 májusában alapították a mai Lengyelország területén. Az SS által felügyelt komplexum három fő és körülbelül 40 kisebb táborból állt, de kezdetben még csak az Auschwitz I. néven ismert épületegyüttesben helyezték el a foglyokat. A tábort először lengyel értelmiségiek és az ellenállási mozgalom tagjainak internálására, szovjet hadifoglyok őrzésére használták, illetve a köztörvényes német bűnözőket, „antiszociális elemeket" és német homoszexuálisokat is bezártak oda.

Birkenaut (Auschwitz II.) – a tényleges megsemmisítő-tábort – 1941-ben építtették fel szovjet hadifoglyokkal. A foglyokat vasúton szállították Auschwitzba a megszállt európai országok és az érkezőket azonnal három csoportra osztották. A munkaképteleneket néhány órán belül Birkenauba küldték, ahol a komplexumban üzemelő öt gázkamrából négy várt rájuk. Naponta több mint 10-12 ezer emberrel végeztek például a Zyklon–B nevű rovarirtó készítménnyel, amely a nagyon mérgező hidrogén-cianid gázt tartalmazó granulátum volt. A kamrákat úgy tervezték meg – a legnagyobb hatékonyság és a pánik elkerülése érdekében -, hogy zuhanyzókra hasonlítsanak. A gázkamrákhoz egy-egy krematórium is tartozott, amelyeket szintén a foglyok működtettek, de nekik kellett szelektálniuk az új foglyokat és a deportáltak csomagjait is.

A foglyok másik részét rabszolgamunkára használták gyárakban és a táborok körül lévő földeken A feljegyzések szerint az Auschwitzban 1940 és 1945 között 405 ezer embert dolgoztattak, akik közül 340 ezernél is több halt meg az éhezés, a betegségek és az embertelen bánásmód miatt. A harmadik csoportba pedig azok az emberek kerültek – főleg ikrek és törpék –, akiken később fájdalmas és kegyetlen orvosi kísérleteket végeztek. A borzalmas emberkísérletek egyik leghírhedtebb alakja, Jozef Mengele, a Halál Angyala is ott dolgozott.

Az áldozatok pontos száma ismeretlen, de hivatalosan 1,6 millióra tették, viszont a legújabb orosz kutatások szerint elérheti a 4 milliót is. Rudolf Höss, a tábor legelső parancsnoka – akit végül volt „munkahelyén" akasztottak fel – a háború utáni perében azt vallotta, hogy becslése szerint 3 millió embert öltek meg a táborban, köztük az 1944-ben ide deportál több százezer magyar zsidót is. Végül 1945-ben, a közelgő Vörös Hadsereg hírére, Himmler a krematórium-rendszer lerombolását adta parancsba, majd januárban a nácik a birkenaui gázkamrákat is felrobbantották. Ezután a náci döntéshozók elrendelték a táborban levő összes fogoly lemészárlását is, ezt azonban nem hajtották végre. A táborokból az evakuálás január 17-én kezdődött meg, az úgynevezett halálmenetekben több tízezren vesztették életüket. A Vörös Hadsereg első katonái, az 1. Ukrán Front 322. lövészhadosztálya január 27-én már csak 7500 foglyot találtak a táborokban.

A volt koncentrációs tábor helyén ma múzeum üzemel, az ENSZ 2005-ben január 27-ét, az Auschwitz-Birkenau felszabadításának évfordulóját a holokauszt emléknapjává nyilvánította.