Przemyśl hagyatéka
Szöveg: Polgár Balázs | 2018. augusztus 21. 7:09A Nowiny című lap 2018. április 18-i számának tudósítása szerint az előző napon egy – az első világháború alatt hősi halált halt – magyar katona földi maradványai kerültek elő a lengyelországi Przemyślben.
Egy igazolványjegy-tok maradványa (a kép jobb oldalán, piros nyíllal jelölve)
A Nagy Háború galíciai harcaiban Przemyśl ikonikus helyet foglal el. A dualizmus éveiben kiépített erődrendszert a cári orosz hadsereg 1915. március 22-én foglalta el a Monarchia védőinek kapitulációja után, amit a megmaradt hadianyag felrobbantása és a stratégiailag legjelentősebb erődelemek megrongálása kísért. (Ekkor esett hadifogságba Gyóni Géza költő és Sződy Szilárd festő-, szobrász-, illetve éremművész is.) Az erődvárost később az Osztrák–Magyar Monarchia 1915 júniusában, rövid ostrom után vette vissza, német szövetségese segítségével.
1891M honvéd övcsat
A külső erődgyűrű északi részében levő, (XI. számú) Duńkowiczki erőd előterében található, ma mezőgazdasági művelés alatt álló terület részletes feltárása során számos lelet került elő: több ruhagomb, egy övcsat, egy azonossági jegy tokja, zsebkés-, puska/karabély- és textilmaradványok, valamint Mannlicher töltények és egy Mannlicher töltőléc. A ruhagombok, az övcsat és az igazolványjegy tokja segítségével lehetőség volt megállapítani, hogy egy magyar katona maradványaira leltek. Az egyelőre név szerint nem azonosítható honvéd Przemyśl 1914–1915. évi orosz ostroma során halt hősi halált.
A romokat a természet visszahódította
Általánosságban elmondható, hogy egy elesett katona földi maradványai azonosításának legfontosabb tárgyi emléke az igazolványjegy és az azt tartalmazó jegytok. A Magyar Királyi Honvédség első világháború idején használt igazolványjegy-tokjait az 1911. évi „Öltözeti és fölszerelési szabályzat…" írja le: „Az igazolványjegy tok, csukló által összekötött sárgaréz bádogból készült két részből áll, melyek befelé hajtott szélekkel bírnak. A csuklószeg mindkét vége, az igazolványjegy megerősítése céljából befelé van hajtva. A csuklóval átellenes oldalon egy fülecs, illetve karika van, mely utóbbiba egy kétrétben fektetett 12 cm hosszú, feketére festett gyapjúzsinórt alkalmazunk. A tokot az igazolványjeggyel a nadrágban e célra alkalmazott zsebecskében helyezzük el és a zsinórt az e zsebecske fölött levő gomblyukhoz erősítjük."
Az erőd egyes részei ma is megtekinthetők
A hősi halott újratemetésével és a további hitelesítő terepi kutatások lehetőségével kapcsolatban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hivatalosan is felvette a kapcsolatot a világháborús hadisírok kutatásért felelős lengyel partnerszervezettel. A magyar katona földi maradványainak előkerülése több szempontból is jelentőséggel bír. Egyfelől lehetőség van a Nagy Háború egy újabb hősi halottjának a kegyeleti szempontokat is szem előtt tartó újratemetésére, másrészt a 2018 tavaszán talált katonasír példája jól szemlélteti, hogy az emberi maradványok azonosításakor mekkora jelentősége van a régészetnek, illetve az igazságügyi régészet módszertanára épülő, tudományos igényű hadisírkutatásnak.
Az 1914-15-ben vívott harcok során elpusztult az erődítményrendszer
Fotó: Norbert Ziętal és archív
