Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Saját magát szabadította fel a legbátrabb város

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2014. január 29. 13:57

Pontosan 95 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én szabadult fel a cseh megszállás alól Balassagyarmat. A Nógrád megyei település 2005-ben kapta meg hivatalosan is a Civitas Fortissima, vagyis a legbátrabb város címet.

Az első világháború után, 1919. január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult a határ menti Balassagyarmatra. A cél az volt, hogy még délebbre tolják az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonalat.

A Balassagyarmatra érkező csehszlovák vezetők érzékeltették a lakossággal, hogy a várost a Csehszlovák Köztársaság részének tekintik, még a vasútállomásról is levették a magyar nyelvű táblát. Január 27-én történelmi gyűlést hívtak össze a megyeházán, amelyen a városi társadalom szinte valamennyi rétege képviseltette magát, és kijelentették, hogy nem tesznek esküt a csehszlovák államra. Másnap a Magyarnándorban állomásozó katonai egység vezetőitől, Bajatz Rudolftól és Vizy Zsigmondtól kértek segítséget a megszállók kiveréséhez.

1595966216
A 16. Honvéd Gyalogezred katonái egy gyakorlaton. Ez az egység is részt vett Balassagyarmat felszabadításában

A katonák a gyarmati vasutasokkal, polgárokkal, diákokkal, tisztviselőkkel együtt intéztek támadást 29-én hajnalban a laktanya ellen, majd visszafoglalták a vasútállomást is, a konfliktusban összesen tízen vesztették életüket. Másnap az Ipoly teljes bal partja felszabadult, akkor már újabb két katonai egység is részt vett a harcokban és a környező települések lakói is fegyvert fogtak.

A „csata" napján a városparancsnok Huszár Aladár megyei másodjegyző volt, akit 1944-ben koncentrációs táborba vittek, és Dachauban halt meg 1945 februárjában.

A város végül 2005-ben kapta meg hivatalosan is az Országgyűlés döntése után a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet.