Sanghaj meghatározó építésze

Megszökik Kínába

1914 szeptemberében az I. háborús ágyús ezrednél önkéntes volt, ahol gyalogsági, lovassági és tüzérségi kiképzést is kapott. 1916-ban, az első világháború egyik ütközetében megsérült a lába, majd az orosz hadsereg kozák lovassága foglyul ejtette és Szibériába vitte.

Német, magyar, szlovák és orosz nyelvismeretének, valamint szakmai tudásának köszönhetően komoly építészeti munkálatokba vett részt. Ugyanis ebben az időben az orosz állam szakemberhiánnyal küszködött, így tölthette be az „űrt" a szerencsétlenül járt hadifogoly.

1918-ban, amikor javában dúlt az orosz polgárháború, a véres csaták elől menekülve Hugyecz László a kínai határ közelében leugrott a mozgó vonatról, és sikeresen eljutott Kínába.

A sanghaji építész

Miután megérkezett Sanghajba, megtanulta a kínai és az angol nyelvet, majd 1922-ben feleségül vette a svájci-angol Gisela Meyer-t. 1925 és 1941 között több mint harminchét nevezetes, többségében ma is látható épületet tervezett a városnak. Ezek közé tartozik a Park Hotel, amely 1952-ig Ázsia, 1966-ig Kína és 1983-ig pedig Sanghaj legmagasabb épülete volt. De az ő nevéhez köthető a Sanghaji Nagyszínház épülete, a Joint Saving and Loan bank-épületét, a Baptista Kiadó és a Keresztény Irodalmi Társaság kombinált épülete is.

Építészeti stílusát az 1920-as években a divatos eklektikus, majd alkotásai a neoklasszicista stílustól a modern art decoig fejlődtek. Hamar felismerte a húszas években rohamos fejlődésnek induló Sanghaj lehetőségeit, és szép lassan a város egyik legfoglalkoztatottabb építésze lett, aki 1925-ben önálló irodát nyitott.

Sanghaj 1937-es japán megszállása után, feltételezhetően a politikai helyzet miatt, építészeti megrendeléseinek száma jelentősen csökkent. Azonban a második világháború kitörése új lehetőségeket tartogatott számára: 1942-től közéleti szerepet vállalt, mint tiszteletbeli magyar konzul. Egy a háború után írt leveléből kiderült, hogy konzuli pozíciójának köszönhetően több magyar zsidó családot mentett meg a deportálástól.

A kínai kommunisták hatalomra kerülésével Sanghaj helyzete tarthatatlanná vált számára, így elmenekült a városból és Svájcban, Luganóban telepedett le.
A ceruzát letéve
Svájcból először Rómába ment, ahol a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett.

Miután fia kirepült a családi fészekből, 1948-ban feleségével és lányával San Franciscóba mentek, ahol felhagyott a tervezéssel, és ingatlanbefektetésekből tartotta el családját.

Az építészmérnök 1958. október 26-án szívroham következtében halt meg. Bár Kaliforniában hunyt el, születésének helyén, Besztercebányán helyezték örök nyugalomra.