Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

York őrmester legdurvább napja

Szöveg: Révész Béla |  2015. október 8. 11:48

Alvin York tényleg nem akart háborúba menni. De ha már ott volt, 1918. október 8-án olyat művelt az európai hadszíntéren, amivel azonnal kiérdemelte a Medal of Honort.

Alvin York nem volt éppen mintagyerek. Tennessee államban született 1887-ben, és fiatal korára már nagy tiszteletet vívott ki magának öklével, no és persze azzal, hogy mérhetetlen mennyiségű alkoholt tudott letölteni a torkán. Jellegzetes alakja volt a helyi kocsmáknak, ahol általában először berúgott, azután laposra püfölt valakit, bár a sorrend néha megfordulhatott. Arrafelé ez nem számított rossz pontnak, a hírhedt redneck-mentalitás afféle alapkövetelmény volt. York tartotta is magát a helyi szokásokhoz, ám az 1910-es évek elején megvilágosodása támadt. Megtalálta hitét, helyét, majd szerelmét is a helyi egyházi közösségben, s onnantól kezdve jámbor mintapolgár lett belőle, aki szigorúan a krisztusi elvek szerint élte mindennapjait.

1596002109

Az idillbe azonban hamarosan belerondított az első világháború. Yorkot is be akarták sorozni, ám ő vallási és lelkiismereti okokra hivatkozva először megtagadta a bevonulást. Ahogyan később visszaemlékezett: „Nem akartam gyilkolni. Csak a bibliámban hittem." Volt némi huzavona a hadsereg és York között, végül az előbbi akarata érvényesült, így hősünk 1917-ben felrántotta magára az egyenruhát, fegyvert fogott a kezébe, és annak rendje-módja szerint kiképzést is kapott. Itt derült ki, mennyire bámulatosan jól lő. Otthon néhány üveg sör után lövöldözött dobozokra és palackokra, s ezzel olyan ügyességre tett szert, amire a seregben is csak elégedetten csettintettek. Mire útnak indították Európába, már ő is felülírta ellenkezését, s meggyőzte magát, hogy hazája ellenségei ellen harcolni az Úrnak tetsző cselekedet.

1596002109

Szerencsétlensége (vagy szerencséje?) a Meuse-Argonne-i offenzívába sodorta 1918-ban. Október 8-án egy szakasszal kiküldték, hogy semmisítsen meg egy német géppuska-fészket. A gondok akkor kezdődtek, amikor a szakasz egy kissé eltévedt, és gyakorlatilag fogalmuk sem volt, hol vannak. Nem úgy a németek, akik módszeresen tüzelve egyre több szövetségest öltek meg. York szakaszából kilenc embert szagattak szét a lövedékek, a többiek pedig pánikszerűen menekülni kezdtek, hogy minél előbb visszataláljanak az alakulatukhoz. York nem, ő maradt a fedezékben, majd tüzelni kezdett az ellenségre. Mire a németek észbe kaptak, York mintegy húsz katonájukat ölte vagy sebesítette meg. Amikor rárontottak a magányos harcosra, az előkapta 45-ös Coltját, és azzal folytatta egyszemélyes háborúját. Hihetetlen, de a németek ezek után szabályosan megadták magukat. Mire végzett, York tönkretett 32 géppuskát, majd százharminckét fogollyal tért vissza az alakulatához, ahol azonnal szuperhőst kezdtek látni benne. Pedig (ahogyan utólag visszaemlékezett) ő semmi mást nem tett, mint amit otthon, Tennessee-ben: lövöldözött a célpontokra. A hadsereg és az újságok ezt kicsit másképpen gondolták. Előléptették őrmesterré, megkapta a Medal of Honort, majd amerikai hőst csináltak belőle a propaganda számára.

1596002109

Alvin York hazatért, szülőföldjén telepedett le és folytatta jámbor életmódját hűséges feleségével az oldalán. 1964 szeptemberében halt meg, de addigra igazi legendává vált. Ebben a legnagyobb szerepe Gary Coopernek volt, aki 1941-ben a címszerepet alakította a York őrmester című, 11 Oscar-díjra jelölt moziban. Az egykori katona a színészt is világhírűvé tette: Cooper ezért az alakításáért kapta meg első szobrocskáját a Filmakadémiától.

1596002109