12 tonna acél, 200 méter cső, 20 köbméter fa
Szöveg: ZMNE Katonai Műszaki Tanszék | 2010. november 10. 9:16„A híd az a műtárgy, ami országokat, népeket, de még inkább embereket köt össze”, szól a mondás. A vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontáron a Magyar Honvédség és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szakembereinek áldozatos munkája révén megépült új híd is az összefogás ékes példája.
Kolontár község 2172 hektáron terül el, lakosainak száma nagyjából 600 fő, területén 252 lakás volt található. 2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár (tulajdonos: MAL Zrt.) vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 000 köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap-áradat a Torna-patak vasbeton hídját lerombolva, a patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, súlyos károkat okozva nemcsak ott, hanem még további településeken is.
A katasztrófa nyomán keletkezett károk felszámolásának egyik alapvető feltétele a leszakadt vasbeton híd kiváltása volt. A 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred már a szerencsétlenség másnapján, 60 t teherbírású, ún. TMM–3 hídkészlet telepítésével lehetővé tette a kárelhárítási munkálatok megkezdését. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez a megoldás csupán ideiglenes jellegű. Sorozatos egyeztetések nyomán alakult ki a jelenlegi megoldás, vagyis az a félállandó, vegyes szerkezetű, „C" terhelési osztályú közúti híd, amely az előző hídnak megfelelően képes biztosítani a közlekedést a két településrész között.
A helyszíni bejárás igazolta a feltételezéseket. Nyilvánvalóvá vált, hogy a rombolt hídfők nem használhatók fel az újjáépítés során, emellett pedig az is, hogy a leszakadt vasbeton híd felszerkezete még a mederben van, így azt el kell távolítani. A szakemberek ugyanakkor látták, hogy a rendelkezésükre álló technikai eszközökkel és szakemberekkel képesek a polgári követelményeknek is megfelelő hidat építeni.
A siker záloga az alapozás megfelelő elő- és elkészítése volt. A mederben lévő sérült vasbeton hídszerkezet eltávolítása legalább annyi időt vett igénybe, mint a tervezett teherbírású cölöpalapozás elkészítése. A sérült elemeket egy 30 tonna össztömegű kotró két teljes napon keresztül bontotta és távolította el.
A híd alépítményei acélcső cölöpjármok. Egy járomba 4 db 165 mm átmérőjű, 4,5 mm falvastagságú acélcső cölöp került leverésre. A cölöpök kiosztása egy járomban 1,20 m–1,80 m–1,20 m.
Az azonos szinten levágott cölöpfejekre lefelé öblözött, U 300-as acél süveggerenda került. A cölöpök és az U 300-as süveggerenda rögzítése sarokvarratokkal történt. A töltést lezáró cölöpjármok kivételével minden járomra egy-egy élére állított U 300-as acél fejgerenda került.
A híd háttöltésének lezárása az acélcső cölöpjárom mögött elhelyezett U 300-as acélgerendával történt. A híd tartószerkezetét egy mezőben 9 db U 300-as (NPO 300), a tervdokumentáció szerint kiosztott tartógerenda alkotja, amelyek hegesztéssel kerültek rögzítésre a süveggerendához.
Pályaszerkezet
A híd pályaszerkezete keresztirányban elhelyezett 6,00 m hosszú, 10×10-es fenyő zárléc, amelyek menetes szállal és hatlapfejű állványcsavarokkal kerültek rögzítésre párnafákhoz. A pályaszerkezeten 5×15-ös hosszirányú palló koptatóréteg került elhelyezésre.
Gyalogjárda
A híd két oldalán 1,00-1,00 m széles gyalogjárda került kialakításra, amelynek burkolata 5×15-ös palló.
Korlát
A hídon fakorlát került beépítésre, 10×10-es fenyő gerendából. A korlátelemek rögzítése hatlapfejű állványcsavarokkal és menetes szálakkal történt.
A híd építését vasárnap este, 16.30 kor fejezték be, a kivitelezés során naponta átlagosan 12–14 órát dolgoztak a szakemberek: a leghosszabb munkanap este 23 óráig tartott. Mivel szállásuk Veszprémben volt, naponta 2×1 órát, 2×45 kilométert töltöttek utazással. A hídba beépítettek mintegy 200 méternyi acélcsövet, 12 000 kilogramm acélanyagot, 3000 darab csavart, megmunkáltak és beépítettek mintegy 20 köbméter faanyagot.
A próbaterhelés első lépéseként a körülbelül 17 tonna tömegű műhelykocsi gurult át a hídon. A sikeres terhelési próbát követően az építők két legfiatalabb tagja egy 50 literes söröshordót gurított át a hídon a hagyományoknak megfelelően.
A ZMNE oktatói, valamint az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes) katonái között hosszú ideje tartó, példaértékű együttműködésnek köszönhetően mindössze hat nap alatt készült el a megsemmisült vasbeton szerkezetű híd méltó utódja.
Az elkészült híd alapadatai:
– Keresztezési szöge: 90°
– Teherbírás: „C" terhelési osztály, (200 kN)
– A híd teljes hossza: 15,20 m
– Támaszközei: 4,00 m–6,00 m–4,00 m
– A híd nyílásmagassága: 2,50 m
– A híd szerkezeti magassága: 0,45 m
– A híd teljes szélessége: 5,80 m
(,3,8 m széles 1 forgalmi sáv, valamint 2×1 m gyalogjárda)
– A korlát magassága: 1,10 m
A hidat tervezte: Dr. Hubina István ny. okl. mk. ezredes (ZMNE)
A hídépítést irányította: Dr. Hubina István ny. okl. mk. ezredes
Dénes Kálmán okl. mk. őrnagy (ZMNE)
A hidat építette: MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, Szentes
2010. november 3-án, szerdán 14.00 órakor Kolontáron Benkő Tibor altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki és Katasztrófavédelmi tanszékének két oktatója, valamint a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái által felépített hidat ünnepélyesen átadta Tili Károlynak, Kolontár polgármesterének és a község lakóinak. ,,Ez a híd mutasson példát az emberi helytállásban, és adjon erőt az embereknek az újrakezdéshez", mondta Benkő Tibor altábornagy a híd átadásakor.
„A Kolontáron megépült híd nélkülözhetetlen az élet folytatásához, mert a település két részét és emberi sorsokat is összeköt" – mondta a polgármester, Tili Károly.
