1915. május 3-4.

Naplóm se kerül már mindennap a kézbe, úgy nekiadom magam a Természet gyönyöreinek, hogy alig vagyok a szobában. Olyan élvezettel járom a domboldalakat, mint a rabságból szabadult vad. A tábor északi szélén nincsenek posztok, s nem zavarja senki kirándulásainkat. Igaz, túl messze nem is merészkedünk, a napocskát, az áldott csendet, a friss növényzetet itt is megtaláljuk.

Már ötödik napja nem is fűtünk. Ma az a hír terjed el, hogy a mongol határ közelében egy szökevényünket agyonverték. Suchy még mindig nem került kézre, s sokan őt gyanítják a szerencsétlenségben.