1915. november 12.

„Stüzenberger János" − így mutatkozik be ma egy kadét(?), mikor szobánkba lép Györgyeivel, akinek lakótársa. Kijelenti, hogy ő cinfalvi gyárunknál működött bevonulása előtt, mint vegyész. Sajnos új ember volt, és csak igen keveset tud mesélni, mégis jólesik néhány közös ismerősről hallani. Glück Izsóék nem is szándékoznak többé a konkurens lapot megindítani, s az inventárukat is átadják nekünk. (?) Hegedülés.