1918. július 21.

A tegnapi hír mégsem volt kacsa. Reggel megtudjuk, hogy a külső bataillonban az éjjel csakugyan sorozni akartak a vörösök, de embereink határozott ellenállását látva, megelégedtek egynéhány önként jelentkezővel. Még mindig akadnak tehát ilyenek, még mindig vannak köztünk olyanok, akik tétováznak: belépjenek vagy ne lépjenek be, s egy ilyen alkalom aztán megadja az elhatározó lökést. A Kerenszkij-bankónak, ennek a világ legnyomorultabb bankójának még mindig olyan tekintélye van, hogy rajta emberéletet lehet vásárolni. És milyen potom áron!

Régóta halljuk, hogy a harcok most Sludjanka körül folynak és éppen ebből a körülményből arra következtetünk, hogy a fehérek ismét megkerülő mozdulatot tesznek. Reménykedünk, hogy ilyenformán váratlanul és valahol a közelünkben fognak felbukkanni, úgyhogy a vörösöknek majd hirtelen kell visszavonulniuk és nem lesz idejük a beígért komiszságokat velünk elkövetni, a tábort lőni, sorozni, rabolni stb. A frontról az első lövésekre eliszkolnak a nyomorultak, és itt vitézkednek a táborunkban velünk, védtelenekkel szemben. Délután Orbán jön le hozzánk, és felsőbb, azaz tiszti megbízásból tervünket tudakolja, egyúttal közli, hogy tudomásuk szerint ma éjjel ismét megérkezik Lavrov osztaga, a hírhedt omszki otrjád és mivel legutóbb a kívánt 300 embert megtagadtuk, 500 emberünket akarják besorozni. Közöljük vele, hogy ebben az esetben a megbeszélt módon, a kívánságot kereken meg fogjuk tagadni, és valamennyien a főtéren gyülekezünk, hogy ezzel teljes összetartásunkat és határozott állásfoglalásunkat demonstráljuk, s ha kell, közösen szálljunk szembe a csürhével. Közöljük azt is, hogy a táborőrség részéről nem tartunk támadó fellépéstől, ígéretüket bírjuk, hogy velünk nem fognak ugyan tartani, de nem is lőnek közénk.

A Lavrov-osztag közeledésének hírére, végre-végre és benyomásom szerint valószínűleg a tisztek energikus kívánságára Zeidner ezredorvos úr ma délután végre kilép a semlegesség biztos fedezékéből, és előttünk energikus ellenállásra buzdító beszédet tart. A felső, a tisztekhez közelebbi téren való gyülekezésünket ajánlja, ahová a tisztek és a medikusok is ki fognak vonulni. Nagyon jóleső volt ez a nyilatkozat, és sokat jóvátett volna, ha így történt volna minden, hiszen ez volt az első és egyetlen eset, amikor tisztjeinknek egy nemes gesztusát láttuk végre, egy mozdulatot, melyben velünk közösséget, bajaink iránt nemcsak megértést, de abban való osztozkodásra bátor hajlandóságot mutattak. Eddig ezt legföljebb szórványosan, egyes derék tiszteknél láttuk, akik azonban magukban nem sokra mentek a többség nemtörődömsége mellett. A fiatalabb tisztek állandóan az öreg törzstisztek trotliságát és vak önzését hangoztatták előttünk, de minden bátor megmozdulásuk megtört ezeknek a legénységet és bennünket, önkénteseket kutyába sem vevő felfogásán. Most is így történt. Túl szép lett volna úgy, ahogyan a tisztikar belátóbb rétegei élükön az ezredorvos úrral elgondolták. Mivel jól tudom, hogy ha e sorok véletlenül napvilágot látnak, óriási mosakodás és kimagyarázkodás következik, mert hiszen már odahaza lévén, az illetők maguk sem fogják elhinni, hogy milyen pipogyán viselkedtek, nagyon örülök, hogy a jelenlegi esetre vonatkozólag pontos írásbeli adatok állnak rendelkezésemre, amelyekkel szemben nincs kibúvó.

Az ezredorvos úr távozása után, fél órán belül már megjelenik a legrangidősebb tiszt úr, Napóleon alezredes mindent visszaszívó parancsa. Álljon itt szóról, szóra. „Zur Verlautbarung in den Manschaftsbaracken. (deutsch und ungarisch.) „Es ist mir heute zur Kenntniss gelangt, dass die Mannschaft des Lagers im Falle einer gewaltsamen Aushebung entschlossen ist, Protest dagogen zu erheben und diesem Protest dadurch Ausdruck zu verleihen, dass sich die Mannschaft in einem Demonstrationszuge zum Offizierslager begibt, um vor den Augen der Offiziere den Protest durchzusetzen. Ich bin gegen diese aus eigener Initiative der Mannschaft hervorgehende Absicht ganz machtlos, um diesed Vorhaben zu verbieten und muss de Mannschaft anempfehlen, von diesem Vorhaben Abstand zu nehemen. Die Mannschaft kann ihren Protest an Ort und Stelle vorbringen. Von Seite des Auskunftbureaus wurden bereits alle Schritte unternommen, um die Mannschaft vor gewaltsamer Aushe bungen zu Schützen." Magyarul: „A legénységi barakkokban való közhírré tételre. (Németül és magyarul.) A mai napon tudomásomra jutott, hogy a táborbeli legénység egy erőszakos sorozás esetére elhatározta, hogy az ellen tiltakozni fog és ezen tiltakozásának azáltal ad nyomatékot, hogy a legénység tüntető menetben a tiszti táborba vonul, hogy a tisztek szeme előtt nyilvánítsa ki tiltakozását. Én a legénységnek ezen saját elhatározásából eredő szándékával szemben teljesen tehetetlen vagyok, hogy ezen magatartást megtilthassam és a legénységnek tanácsolnom kell, hogy ezen tervétől elálljon. A legénység tiltakozását ott a helyszínen is előadhatja. A nyilvántartó iroda részéről minden lépés megtétetett, hogy a legénység egy ilyen erőszakos sorozástól megvédessék. Berezovka, 1918 július 21. Napóleon s.k." Ha Lavrovék megjönnének és magunkban kell csak tiltakoznunk, akkor is ráérnek megtudni az igazságot. Úgyis paprikás a hangulat, mert valamit sejtenek azért az emberek.

Este futballmeccset nézzük végig, azután pár szóra Borsyhoz nézünk be. Sötétedik, mikor hazatérünk és a barakkot ismét nagy izgalomban találom. Senki sem alszik, mint megbolygatott méhraj, úgy zúg a tömeg, mindenki azzal fogad, mi lesz ma éjjel. A tegnapi kuvikoló bajtárs nem mert ugyan szólni, bár tudja a Lavrov-féle sürgönyt, annyit azonban mégis mond, hogy ő mára ismét összecsomagol. Napóleon parancsáról egy kukkot sem szólva, azzal a megnyugtatással küldöm aludni a társaságot, hogy legyenek nyugodtan, ha megjönnének „a harminckettesek" − most már csak így mondják általában −, az egész tábor együtt lesz velünk. Úgy látszik, ezentúl már minden este be kell adnom egy ilyen csillapító pirulát. Volt parancsnokunk, Timosin, kiről az hírlett, hogy elinalt, vagy hogy letették a vörösök, ismét visszahelyeztetett, de Götz elvtársat és egy muszka komisszár kollégáját, úgy halljuk menesztették. Remélhetőleg nem szárazon. A Hírmondó szerint a dán békeközvetítőnek ajánlotta fel magát a két ellenségeskedő fél között, azzal az indoklással, hogy „Nem nézhetem tétlenül a hadifoglyoknak és kivált az internacionalisták soraiban harcoló hadifoglyoknak sorsát." A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy „A csehek most, a Bajkál nehéz természetes akadályaihoz érve valószínűleg hajlandóbbak lesznek a békére." A Bajkál nehéz természeti akadályainak szerepéről bajtársaink leírása nyomán megvan a magunk véleménye. Akár ott se volnának.