Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

2010: több mint 2400 polgári áldozat Afganisztánban

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2011. február 2. 7:04

Legkevesebb 2400, naponta átlagosan több mint hat civil esett a harcok áldozatául 2010-ben Afganisztánban. A háború kilenc éve alatt sosem volt ennél nagyobb a polgári áldozatok száma – derül ki egy afgán civil szervezet, az Afghan Rights Monitor (ARM) kedden nyilvánosságra hozott éves jelentéséből. A sérültek száma is nagyon nagy volt: összesen 3200 nem harcoló afgán szenvedett valamilyen sérülést tavaly, ami napi 8-9 embert jelent.

A polgári áldozatok több mint kétharmadát a tálib lázadók, 21 százalékát a nemzetközi erők, 12 százalékát pedig az afgán csapatok és szövetséges milíciái ölték meg. A háború tizedik évébe lépve minden eddiginél több afgán és nemzetközi katona teljesít szolgálatot Afganisztánban, ezzel ellenére „a civil áldozatok, sérültek és menekülni kényszerülők száma rekordokat dönt" – olvasható a jelentésben.

A leggyilkosabb fegyverek tavaly is a felkelők által házilag készített robbanószerkezetek voltak: összesen 693 fegyvertelen civil afgánt öltek meg, és több mint 1800-at sebesítettek meg ilyen szerkezetekkel, jóval többet, mint ahány afgán vagy nemzetközi katonát, akik a merényletek tulajdonképpeni célpontjai lennének – mutatott rá az ARM.

A táliboknak tulajdonított öngyilkos merényletekben 237 civil halt meg. A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozta, sokszor nehéz megállapítani a civilek életét is kioltó robbantások okát. (A korábbi konfliktusok idején telepített taposóaknák is szedik még áldozataikat.)

A koalíciós erők légicsapásainak legalább 217 polgári áldozata volt, és körülbelül 192 civil halt meg a nemzetközi erők katonáinak közvetett vagy közvetlen lövéseitől. Sok „feltételezett lázadóról", akiket a koalíciós csapatok lelőnek, később kiderül, hogy egyszerű, fegyvertelen lakosok voltak, és ez „sok afgán szemében aláássa a nemzetközi erők hitelességét" az ARM szerint.

A jelentésben szót ejtenek a tálibellenes milíciák emberi jogi visszaéléseiről is, akiket a vidéki lakosok „rabló bűnözőknek" tartanak. A kormány által „helyi rendőri erőknek" nevezett egységek feladata az afgán csapatok támogatása lenne a falvakban. A szervezet ugyancsak nehezményezte a magán biztonsági erők „kvázi-büntethetetlenségét" is, mivel sok incidensért ők tehetők felelőssé.

Az ARM szerint Afganisztánban nincs meg a tartós béke előfeltétele. A politikai rendszer „mélyen korrupt és tehetetlen, s így a hadurakat, bűnözőket, drogkereskedőket és a megvesztegethető politikusokat juttatja előnyhöz".