A béke, a biztonság önmagától nem létezik

A találkozón egyebek mellett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeiről, a jövőbeni tervekről, az aktuális biztonsági helyzetről, ezen belül az Ukrajna elleni orosz támadásról is szó esett.

Benkő Tibor prezentációjában kitért a hazánkat is érintő biztonsági kockázatokra és fenyegetésekre. Felhívta a figyelmet a közel-keleti és észak-afrikai instabil államokra, az ezzel járó migrációs folyamatokra, amelyek szorosan összefüggenek a terrorizmussal. „A magyar kormány azt az elvet vallja, hogy a gondokat és problémákat ott kezeljük, ahol azok keletkeztek, hiszen senki nem vágyik ebben a világban arra, hogy vándoroljon és máshol találja meg a megélhetés lehetőségét” – mondta a tárcavezető.

Az afganisztáni kivonulással kapcsolatban Benkő Tibor kijelentette: Magyarország húsz éven keresztül volt jelen a szövetségesekkel együtt, azzal a céllal, hogy egy olyan társadalmi berendezkedést hozzanak létre, amelyben az ott élők megtalálhatják számításaikat. „Úgy jöttünk ki, hogy nem oldottuk meg azt a feladatot, amiért odamentünk. Lehet azt mondani, hogy hány ezer embert menekítettünk ki, de én azt mondom, hány millió embert hagytunk ott?” – jelentette ki a tárcavezető, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a Nyugat-Balkán szintén instabil biztonsági helyzetére, ahol a viszonylagos békét csak több ezer katona tudja fenntartani.

Ezt követően figyelmeztetett a 2014-es ukrán-orosz konfliktusban – a Krím-félsziget annektálása során - megjelent újfajta hibrid hadviselésre, amelyre nem volt felkészülve a világ, így újfajta kihívásként jelentkezett. „A kibertéren keresztül mindent lehet blokkolni. Az energiaellátástól kezdve az egészségügyi ellátást és akár az oktatás minden területét” – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter kiemelte: a NATO két, Európa biztonságát veszélyeztető „fenyegetettségi irányt” jelölt meg, amelyek metszéspontja éppen Magyarországon van. „Az egyik a keleti, az orosz fenyegetettség, amelynek látjuk most is a hatását. A másik pedig a déli fenyegetettség, ami a Nyugat-Balkánon keresztül éri el Európát. A NATO ide sorolja az illegális migrációt, a terrorizmust, az instabil államokat, amely bennünket veszélyeztet” – tette hozzá.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Benkő Tibor felidézte: a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti. „A párbeszédet az elrettentéssel együtt kell alkalmaznunk. Elsődleges mindig a párbeszéd, hiszen a háború, a fegyveres küzdelem nem oldja meg a problémákat” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve: az Ukrajnában zajló háború senkinek nem jó.

„Magyarország a háború mielőbbi befejezésében érdekelt. Mi továbbra is elítéljük azt az agressziót, amelyet Oroszország Ukrajnával szemben elkövetett. Továbbra is kiállunk Ukrajna területi egysége mellett, de azt, ami bekövetkezett, már nem lehet visszacsinálni” – szögezte le a honvédelmi miniszter, aki szerint hibás volt azon országok döntése, amelyek fegyvereket küldtek Ukrajnának.

Benkő Tibor aláhúzta: hazánk, mint a NATO szövetséges tagállama, elvégezte azt a feladatot, amelyet ebben a helyzetben a szövetség elvárt tőle. „A NATO-n belül az elsők között voltak ott a magyar katonák az ukrán határon” – jelentette ki, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben a Magyar Honvédség képes ellátni feladatait külföldi csapatok Magyarországra telepítése nélkül.

Kifejtette, hogy a Magyar Honvédség erőinek keleti országrészbe csoportosításának kettős célja van: a katonák humanitárius feladatokban segítsék a rendőrség és a Belügyminisztérium munkáját a Magyarországra menekülők fogadásában, elhelyezésében, a róluk való gondoskodásban. A katonai készenlét ugyanakkor garantálja azt is, hogy fegyveres csoportok ne sodródjanak át Magyarország területére.

„A biztonsági környezet folyamatos változása, az újabb és újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések megjelenése miatt döntött úgy a magyar kormány, hogy végre kell hajtani egy átfogó Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – mutatott rá a honvédelmi miniszter, aki ismertette a honvédelem elmúlt harminc évének – a Néphadsereg és a Magyar Honvédség helyzetének – alakulását. Felidézte: az 1989-ben szolgáló 155 ezer katona létszáma rövid idő alatt 23 950-re csökkent. A stratégiai- és átfogó védelmi felülvizsgálatok, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások eredményeként megszűnt a hazai hadkiegészítés rendszere, csökkent a katonai szervezetek, a laktanyák, valamint a harcjárművek létszáma is.

A tárcavezető kitért hazánk NATO csatlakozására is, amely azt a hibás gondolatot szülte, amely szerint „a NATO, mint a legerősebb katonai szervezet majd megvéd minket”. „De a washingtoni szerződésnek van egy 3. cikkelye is, miszerint minden tagország köteles olyan haderőt, képességet építeni és fenntartani, amivel garantálni tudja saját nemzete békéjét, biztonságát. És ezt kell felajánlani a NATO részére, hiszen ezek a nemzeti összképességek alkotják a NATO közös erejét” – emlékeztetett.

Benkő Tibor kiemelte: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a katonát, az embert helyezi a középpontba, akiknek kiszámítható életpályát kell biztosítani, ide tartozik az illetményfejlesztés, a lakhatási támogatás - amelyet kiterjesztettek a legénységi állományra is -, az egészségkárosodási ellátási rendszer, valamint az előmeneteli rendszer biztosítása. Hozzátette azt is, hogy elhivatott, elkötelezett katonákra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a társadalom támogatása.

A katonai életpályával kapcsolatban szót ejtett a pályára irányítás, az aktív katonai szolgálat, valamint az aktív katonai szolgálaton túli időszakról, majd pontokra lebontva beszámolt az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről, a tartalékos programokról, a senior katonai szolgálatról, valamint az Obsitos és Veterán Programokról is.

A honvédelmi miniszter beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának fontosságára. Szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a honvédelmi tematikus versenyek, a Honvédelmi Sportszövetség, a laktanyai nyíltnapok, valamint a honvédelmi táborok. A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban beszámolt arról: már 100 iskola csatlakozott hozzá és további 19 egyetemmel van kapcsolat. Megjegyezte azt is, jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, de 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél.

Ezt követően ismertette azokat a haditechnikai beszerzéseket is, amelyeket a honvédelmi tárca 2019-ben indított el és jelenleg is folyamatban vannak. Kitért az Önkéntes Tartalékos Rendszerre is, amelyet az elmúlt években a nulláról építettek fel. Felidézte: 2010-ben összesen tizenhét főt sikerült a haza szolgálatába állítani, ez a szám a rendszer megújítása révén mára már több, mint 11 ezer fős.

A honvédelmi miniszter összegezte: 2010-hez képest 13 ezerrel több katona áll az ország szolgálatában, ami hatalmas előrelépés. Kiemelte azt is, hogy 2028-2030-ra a Magyar Honvédségnek legalább 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katonára, valamint 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottra lenne szüksége. „Katonáinkra bármikor lehet számítani. Ott vannak a déli és keleti határ mentén, a járványidőszakban országszerte segítették a kórházi dolgozók munkáját, valamint jelen vannak a külföldi missziókban is. Ilyen elismertsége még sosem volt a Magyar Honvédségnek.”

Benkő Tibor végezetül elmondta: 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret. 2022-ben 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami megfelel a NATO által elvárt 2 százalékos védelmi költségvetési rátának.

Az eseményen jelen volt Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki kijelentette: mindenki saját eszközeivel küzd a békéért. Hozzáfűzte azt is, az Átölel a Pilis-Dunakanyar Szövetség gyűjtést indított, amelyhez párthovatartozástól függetlenül a térség minden települése csatlakozott.