A digitalizáció a felhasználók igényeit szolgálja ki

Szeptember 17., a híradó katonák példaképének, Puskás Tivadarnak a születésnapja, a Híradó szolgálatok napja. A Magyar Honvédség küldetésének teljesítésében meghatározó szerepet tölt be a korszerű híradás, a haderő képességfejlesztése során komoly kihívást jelent az új elvárások szerint működő vezetési rendszerek, komplex, hálózatok nyújtotta képességek és a NATO által célkitűzésként megfogalmazott Összekapcsolt Műveleti Hálózatok koncepció megvalósítása – summázta a fegyvernem előtt álló feladatokat Gulyás ezredes.

Minden szakember és a honvédelem iránt érdeklődő tisztában van azzal, hogy a 21. században a katonai műveletek már komplex környezetben valósulnak meg: a szárazföldi, légi, tengeri műveletek mellett a világűr és a kibertér is egyre nagyobb szerephez jut. Ezért fontos, sőt vitális a Magyar Honvédség digitalizációja. Mit jelent tehát az MH Digitalizáció?

A haderőknek egy időben több műveleti környezetben kell feladatokat megoldani. A hatékony vezetési és irányítási rendszer képes valós idejű információkat a kellő időben és formátumban biztosítani a döntéshozók részére. A döntések támogatása modern, mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiákkal bővítve már széles körben elérhető a civil szférában. A honvédelem terén ezzel felgyorsítható az adott krízis-, vagy harchelyzet megértése és így a legoptimálisabb döntések hozhatók meg, de az AI katonai alkalmazásában még folynak a kísérletek és a fejlesztések.

A modern műveleti környezetben a hatékonyság és eredményesség egyik záloga a gyorsaság, így központi szerepet kapnak a vezetési és irányítási, valamint az azt támogató rendszerek.

Valóban, és itt kerül középpontba a digitális technológia: ezzel nyerhetünk időt és megsokszorozhatjuk a döntéshozatali sebességet, ezek nélkül a haderő nem tudja a modern műveleti környezetben hatékonyan végrehajtani feladatait.

Az új képességek kialakítása, valamint a nemzeti feladatok és a szövetséges szerepvállalás új igényei miatt folyamatosan növekszik azon eszközök és szolgáltatások köre, melyek között interoperabilitás, valamint kompatibilitás megteremtése szükséges, ennek a feladatrendszernek alapkövetelménye a komplex integráció. Ez egy olyan átfogó, bonyolult, és hosszútávú mérnöki feladat, amelyet ilyen irányú tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával tervez végrehajtani az MH.

A 2000-es években megkezdődött a digitális platformokra tervezett és kialakított stacioner és telepíthető híradó-informatikai eszközök megjelenése a Magyar Honvédségnél. Ezek beszerzése a 2016-ban indított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban felgyorsult, de most egy újabb robbanásszerű digitális változást él meg a Magyar Honvédség. Mik a mostani feladatok?

A beérkező, alapjaiban digitális platformon tervezett harcjárműveink (Lynx, PzH2000, Leopard 2A4/A7, GIDRAN, H145M, H225M, KC390) gyakorlatilag páncélozott informatikai eszközök, és esetükben egyre inkább jellemző lesz az AI térhódítása. Az üzemeltetésük nem valósítható meg informatikai ismeretek és összetett szakfeladatok értelmezése nélkül, és különleges kihívásoknak kell megfelelniük. Az is fontos, hogy elérhetők legyenek az MH belső hálózataiból (egy belső biztonsági zónán keresztül), ugyanakkor egyre gyakoribb az igény, hogy a fegyverrendszerek gyártói is hozzáférjenek, szabályozott keretek között külső védelmi zónákon keresztül.

Az új rendszerek beszerzése és üzemeltetése azonban nem egy egyszeri feladat, már most egyre többet hallani az életciklus menedzsmentről.

További komoly kihívást jelent, hogy – együttműködve a logisztikai szolgálattal – olyan folyamatokat hozzunk létre, amelyek lehetővé teszik az újonnan rendszerbe állított harceszközeink és az azokat támogató híradó-informatikai hálózatelemek folyamatos áttekintését, felügyeletét, a tervszerű karbantartásokat, a részleteiben megtervezett eszközfejlesztéseket, amelyek tartalmazzák mind a hardverek, mind a folyamatosan fejlesztett applikációk, szoftverek frissítését. Legalább ilyen fontosnak tartom a harceszközök híradó-informatikai rendszereinek napi üzemeltetését, a hálózatkiterjesztések tervezését végrehajtó szakmai állomány rendszeres ismeretbővítését, a híradó-informatikai kiképzések rendszerének áttekintését, újragondolását.

Az orosz-ukrán háború számos infokommunikációs tanulsággal is szolgált és szolgál. Mit „tanultak” önök a háborúból?

A legfontosabb a biztonságos hálózati kommunikáció. Ennek egyik fontos eleme a Complex Transzporthálózat Kiterjesztési Rendszer (CTR) és a hozzá kapcsolódó elgondolás, így az orosz-ukrán háború kezdetén létrehozott technológia mára már 7 különböző átviteli technológián keresztül képes az MH Transzporthálózatának a meghosszabbítására, illetve ezen keresztül elérhetők a központi szolgáltatások és/vagy szakági rendszerek. Ugyancsak megkezdődött egy hibrid koncepció kialakítása, aminek lényege, hogy az MH stacioner adatközpontjai mellett a felhő szolgáltatás segítségével is elérhetőek maradjanak a vezetés-irányítási folyamatokhoz és a döntéshozatalhoz szükséges adatok és erőforrások.

Milyen lépések szükségesek az MH Digitalizáció elvégzéséhez és folyamatos megújításához?

Mindenekelőtt a legfontosabb egy MH Digitalizációs Stratégia összeállítása, mely meghatározza a digitalizáció végrehajtásának stratégiai céljait, kijelöli a végrehajtási utakat, és meghatározza a szükséges eszközöket (Ends, Ways, Means). A stratégia megalapozza a szükséges pénzügyi ráfordítások mértékét is, de felvázolja a menedzsmentstruktúrát is, megjelölve a legfontosabb szereplőket.

A szakértői területek is a feladat komplexitását mutatják: követelmények összeállítása és menedzsmentje, mérnöki csoport, K+F, jogi koordinációs csoport, beszerzés és pénzügyi menedzsment, adatmenedzsment, változásmenedzsment és felkészítés, kiképzés, kibervédelem, információvédelem. Ezeket a szakmai csoportokat fogja össze egy összkormányzati szintű irányító csoport, mely koordinálja a különböző tárcák fejlesztési feladatait, egyben „jogi személyként” felelős a teljes digitalizáció végrehajtásáért.

Amit lényeges hangsúlyozni, hogy a felhasználóknak pontosan meg kell határozni, milyen feladatot, milyen struktúrában, milyen műveleti alkalmazási elvek mentén kívánnak megoldani. Épp ezért kiemelném a személyi állomány felkészítését, átképzését, képzését. A digitális átállás ugyanis elsősorban a fejekben kezdődik, illetve annak elfogadásában, hogy a világ digitálisan működik.

• hatékonyabb megfelelés a kor követelményeinek,
• szakmai doktrínák átdolgozása,
• MH Digitalizáció felgyorsítása,
• Alliance Federated Services hazai folyamatainak a menedzselése,
• HUNTACCIS vezetés-irányítási applikáció NATO-harmonizálása,
• részvétel az Federated Mission Networking folyamataiban,
• HQ MNDC Támogató Alegység híradó informatikai szakállományának a feltöltése, kiképzése,
• MH Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság híradó-informatikai támogatása.

Dr. Gulyás Attila ezredes 2003-ban végzett a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola villamosmérnöki karán, híradó parancsnoki szakon. További tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végezte. Műszaki doktori fokozatát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori iskolájában szerezte meg. Jelenleg az Olasz Véderő stratégiai szintű felsővezetői képzésén vesz rész (SMD IASD Stato Maggiore della Difesa, Centro di Alti Studi, L’Istituto Alti Studi della Difesa IASD, MsC-képzés) Rómában, Olaszországban. 9 tudományos és szakmai egyesülés (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara villamos/elektronikai szakmacsoport/szekció, Puskás Egyesület stb.) tagja-vezetője.

45 tudományos szakcikk, folyóiratcikk szerzője (2024 augusztusi állapot alapján), kutatási eredményeit rendszeresen publikálja magyar és angol nyelven a HADITECHNIKA, a HADMÉRNÖK és az AARMS folyóiratokban. Kutatási területe a védelmi infokommunikációs (híradó és informatikai) rendszerek tervezése, a fejlett (4/5G) modulációs eljárások vizsgálata, a pilóta nélküli légijárművek adatátviteli rendszereinek vizsgálati-eljárás kidolgozása. ORCID azonosító 0000-0001-5774-5757, tudományos közleményeinek listája a Magyar Tudományos Művek Tárában.

Jelenleg – NKE és HMEI Zrt. kutatócsoport tagjaként a 2022-2.1.1-NL-2022-00012 azonosító számú Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium című projekt keretében végez kutatásokat drón-rendszerek adatátvitele témakörben. Dr. Gulyás ezredes a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja, az VI. Műszaki Tudományok Osztálya, Elektrotechnikai Tudományos Bizottságban tevékenykedik, weboldal: mta.hu.