A filmvászon veteránjai

Audrey Hepburn

A holland származású, Brüsszelben született, később Oscar-díjig jutó Hepburn is kivette a részét a második világháborúból. A tizenéves lány angol származású apja náci szimpatizáns volt, míg nagybátyját - a náci megszállás alatt elkövetett szabotázsakciók miatt - a megszálló német csapatok kivégezték, féltestvére pedig német munkatáborba került. A fiatal szépség - akit legtöbben az „Álom luxuskivitelben” című klasszikus főszerepével azonosítanak – a háború alatt afféle bosszúból vállalta, hogy különböző partizánakciók logisztikájában segédkezik, csomagokat szállít és összeköttetéseket teremt.

Audie Murphy

Tizenkét gyermek közül, hatodikként született Audie Murphy, 1925. június 20-án Kingstonban, Texasban. Anyja halálát követően különféle munkákkal próbálta egyedül támogatni a családját. Kitartóan bízott abban, hogy a katonaság menekülési lehetőség a szegénység elől, így megpróbált bevonulni a hadseregbe, a Pearl Harbour elleni japán támadást követően. Eleinte - korára való tekintettel – a toborzók elutasították kérelmét. Miután betöltötte tizennyolcadik életévét, újra próbálkozott, azonban Murphyt - kis termete miatt - az amerikai tengerészgyalogság és a hadsereg légideszantja is visszautasította. Nem sokkal később megkezdhette az alapkiképzést.

Murphy szépen haladt előre a „ranglétrán”, elismerték lövészi készségeit, jutalmazták bátorságát. Olaszországban és Franciaországban is kitűnt társai közül: a már ekkor számos csata veteránjának számító Murphy az Ardennek offenzíva során egymaga, sebesülten futamított meg többszáz németet, akik közül legalább ötvenet ki is végzett.

Az egykori katonát, a második világháborúból a legtöbb kitüntetéssel hazatérő hősként tartják számon Amerikában. A fegyveres konfliktus után poszttraumás stressz szindrómát diagnosztizáltak nála: töltött pisztoly szunnyadt a párnája alatt, antidepresszánst szedett. Feltételezhető, hogy a színészet mentette meg a további kínoktól. Ritka esetek egyike, ha valaki elvállalja, hogy saját magát játssza el egy filmalkotásban. Az életrajzát feldolgozó „To Hell and Back” című mozi megfilmesítésénél megkapta a főszerepet, ami az Universal filmvállalkozás egyik legnagyobb bevételű filmsikere volt. Később Murphy westernfilmek tucatjában játszotta a párbajhőst. Bár színészi tehetségét nem mindenki ismerte el, mindig elnyerte a közönség szimpátiáját.

Charlton Heston

Elsősorban nagyszabású hollywoodi szuperprodukciók heroikus hőseként írta be nevét a filmtörténetbe, de számos emlékezetes megformálás is fűződik személyéhez. Pályafutása legemlékezetesebb alakítása a „Ben-Hur” című, színes amerikai filmeposz címszerepe volt. A film tizenegy Oscar-díja közül az egyiket Heston kapta.

Az amerikai filmszínész 1944-ben lépett be a hadsereg légierejébe, ahol két évig rádiósként és légi lövészként szolgált egy B-25-ös bombázó fedélzetén. A háború végére törzsőrmesteri rendfokozatba került. Katonai szolgálata alatt fokozottan titkos és bizalmas filmes anyagot narratívált - többek között - az atombombáról. A legmagasabb szintű biztonsági ellenőrzésen is átesett, így megkapta a „Q clearence-t”, ami egyenértékű volt a Hadügyminisztérium „Top Secret” szintű hozzáférésével.

Sokan nem tudják róla, hogy politikai aktivistaként a faji megkülönböztetés ellen emelt szót, álláspontja később konzervatívvá vált. 1998–2003 között az amerikai Nemzeti Lőfegyver-Szövetség (National Rifle Association, NRA) elnöke volt, haláláig kiállt a polgárok korlátlan fegyverviselési joga mellett.

Michael Caine

Caine már tizenöt éves korában abbahagyta az iskolát: különböző fizikai munkákkal kereste a kenyerét, majd beállt katonának. Jó ideig szolgált a brit hadseregben, még Koreában is harcolt. Ekkor még nem sejthette, hogy az ezredforduló Oscar-díjat tartogat számára.

Sokak kedvenc angol színésze még eredeti nevén, Maurice Micklewhite-ként vonult be a koreai háború elején a nagynevű Royal Fusiliers alakulatához. Az ENSZ felhatalmazásában ugyanis nemcsak amerikaiak, hanem angolok, ausztrálok, hollandok, sőt, törökök is harcoltak Koreában. Caine egysége a másik oldalon beavatkozó, túlerőt jelentő kínaiak ellen harcolt. Géppuskásként rengeteggel végzett közülük, de sosem kísértette ez az emlék, hiszen nem látta szemtől-szemben áldozatait.

Miután leszerelt, visszatért Angliába, hogy valóra váltsa gyermekkori álmát: színész akart lenni. Lássuk be, sikerült azt is elérnie, hogy korunk egyik legnagyobb, legfoglalkoztatottabb művésze legyen. Nem véletlen, hogy első jelentős filmjében, az őt sztárrá tevő „Zulu” -ban is egy valódi háborús hőst játszott el, a Viktória kereszttel kitüntetett Bromhead hadnagyot, aki a zuluk ellen harcolt Rorke’s Driftnél. Érdekesség még, hogy a színész a „The Whistleblower”(A leleplező) című filmjében saját kitüntetéseit viselte.

Telly Savalas

Teljes nevén Aristotelis „Telly" Savalas 1922. január 21-én született New Yorkban, sokan a háborús filmek koronázatlan királyaként tartják számon. A görög származású, Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas amerikai színészt a legtöbben talán a „Kojak” című televíziós sorozat nyomozói szerepéből ismerik, de emlékezetes alakításai közé tartozik a „McKenna aranya”, a „Kelly hősei”, „A piszkos tizenkettő” vagy „A halál ötven órája” című film is. Savalas összesen három évet szolgált a hadseregben, leginkább a csendes-óceáni hadszíntéren, 1943-as kiképzésétől kezdve egészen 1946 végéig, míg Japán végleg le nem tette a fegyvert. Helytállásáért még leszerelése előtt megkapta a „Bíbor Szív” kitüntetést.

Az idős filmsztár szinte haláláig játszott. 1989-ben diagnosztizáltak nála két fajta rákot is, ezek okozták halálát 1994-ben, pont egy nappal hetvenkettedik születésnapja után.

(Folytatjuk!)