A háború és az élelmezés
Szöveg: honvedelem.hu | 2023. november 5. 17:25Napjainkban, amikor egy gombnyomással házhoz rendelhetjük az ebédet vagy a bevásárlást, szinte elképzelhetetlen, hogy többszáz évvel ezelőtt milyen nehézségekbe ütközött az élelem előállítása, beszerzése. Szubjektív heti tízes listánk most a háborús élelmezést mutatja be.
Tojáspor
A tojáspor a második világháborúban élte virágkorát. Nagy szükség volt rá, hiszen a rendes tojás a frontokon hamar megromlott, és nagyon könnyen össze is tört. Ezért az akkori szakácsok – némi kísérletezés után – kitalálták, hogy ha a tojáslevet porítják, hosszabb ideig eláll és sokkal könnyebben szállítható is. Ezzel csak annyi volt a baj, hogy egy kilogramm tojáspor előállításához nagyjából kilencven tojásra volt szükség.
![tojáspor](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/6542943fe589b121522497.jpg)
Margarin
Az olcsó vajpótlót az 1870-1871 közötti francia-porosz háborúban találták fel. A háborúk ideje alatt, amikor az állatok száma is lecsökkent, fontos volt egy olyan kenhető zsiradékot előállítani, ami egyrészt tápláló, másrészt nem avasodik meg, harmadrészt sokáig eláll. Hippolyte Mége-Mouriés francia vegyész volt az, aki a margarint kezdetben faggyúból készítette. „Találmányát” 1869 nyarán Angliában és Franciaországban is szabadalmaztatta. A margarin 1872-ben került kereskedelmi forgalomba.
![margarin](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65428ec8bb700375555094.jpg)
Hadiliszt
Az első világháború alatt a gabonatermesztés a felére, majd később a harmadára esett vissza, s mivel bevezették a jegyrendszert, egyes élelmiszerekhez csak korlátozottan lehetett hozzájutni. Amikor bevezették a kényszerbeszolgáltatást, gyors megoldást kellett találni, így általánossá vált, hogy a hagyományos búzaliszt helyett csak hadilisztet – több gabonából álló lisztkeverék – árusítottak. Emiatt ugyan az ételek állaga megváltozott, de továbbra is táplálóak maradtak. A búzát kicserélték kukoricára, hiszen elérhetőbb volt, továbbá sűrítésre és panírozásra is használták. Az első világégés alatt megjelent „Háborús Főzőkönyv” is nagy segítséget nyújtott, hisz sok olyan receptet tárt a hátországban maradt háziasszonyok elé, amelyekkel a nehezebb időkben is laktató ételeket tudtak készíteni.
Sűrített tej
Amikor a hűtés még nem volt elterjedt, a tej gyorsan megromlott, ami sokszor ételmérgezést vagy más betegségeket okozott. Ezt orvosolta a tej tartósítása iránt érdeklődő Gail Borden amerikai feltaláló, amikor számos kísérletet követően megalkotta a tápláló sűrített tejet. A termék hiába született meg 1836-ban, sikereket csak az amerikai polgárháborúban ért el, hiszen akkor a katonáknak óriási energiabevitelre volt szükségük.
![sűrített.tej1_](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65428ec8e4171969365682.jpg)
Csokoládé
A spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból istenek eledele és a katonák csemegéje lett. Koronás fők, urak és hölgyek, továbbá hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. Napóleon például olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonosdobozból a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki.
A harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé, mivel kis helyen elfért, ízletes, tápláló és frissítő volt, s nem utolsósorban változatossá tette az élelmezést, ezért vált nagyon fontossá a katonáknak. Az első világháborúban az osztrák–magyar katona porciójában 50 gramm csokoládét, vagy 50 gramm kakaót kapott 50 gramm cukorral.
![csoki](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65429454e98b5485353854.jpg)
Hamis ételek
Az élelmiszerhiány, valamint a folyton emelkedő árak miatt olyan szakácskönyvek jelentek meg, amelyek segítették a háziasszonyokat, hogy miként használják fel az olcsó, „hamis” hozzávalókat úgy, hogy mégis az egész család jól lakjon. A hús, a tojás, mind-mind drága élelmiszernek számított, így ezeket olcsó alapanyagokkal kellett pótolni. Ekkor jelent meg a hamis gulyás, a hamis húsleves, illetve a hamis túrógombóc is. Utóbbit aludttejjel és búzadarával készítették. Akkoriban a háziasszonyok úgy tartották, hogy semmi sem pótolhatatlan: a húst zöldséggel, a zsírt olaj és tejföl keverékével pótolták, a rizst pedig árpa- vagy köleskásával, tarhonyával helyettesítették.
Hadi rántotta
Cicege, prósza, krumplimálé, macok, tócsni, krumplibaba, lapcsánka, lapotyka, bramborák … de sorolhatnánk még, hiszen közel harminc különböző neve van a hadi rántottának. Ahány vidék, annyiféleképpen nevezik és készítik. A háborúk idején nagyon népszerű volt, hiszen kevés, olcsó, növényi alapanyagokból sütötték, így a harctereken is el tudták készíteni.
A művelődés.net oldalon olvasható az alábbi, ínséges időkben használt recept:
Hozzávalók: 0,5 kilogramm burgonya, 3 evőkanál liszt, 1 tojás, 0,5 kiskanál só, csipetnyi őrölt szerecsendió, disznó-/libazsír vagy olaj a kisütéshez.
Elkészítés: a burgonyát lereszeljük, és a többi hozzávalóval összekeverjük, ha túlságosan folyósnak tűnik a massza, hozzáadunk még 1–2 kanál lisztet. Forró zsírba/olajba evőkanállal mérünk a masszából, és enyhén kilapítjuk. Amikor az egyik oldala megsült (2–3 perc), megforgatjuk, és a másik oldalát is ropogósra sütjük. Fokhagymás tejföllel, esetleg reszelt sajttal megszórva tálaljuk.
![lapcsánka](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65428ec892c17907884672.jpg)
Instant kávé
Az instant kávé népszerűsége az amerikaiakhoz köthető, akik az első és második világháborúban előszeretettel fogyasztották. Fontos szerepe volt a harctereken, hogy ébren tartsa a lövészárokban a katonákat.
Az instant por az amerikai katonák étkezési ellátmányának elengedhetetlen része lett azóta is.
![instant kávé](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65428ec7d1bca459710641.jpg)
Mozgókonyha
A harctéren készített ételek elkészítéséhez szükség volt egy olyan eszközre, amelyben főzni lehetett. A 19. század végén terjedt el a mozgókonyha, vagy közismertebb nevén a gulyáságyú. Elsőként az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban, az orosz hadseregben rendszeresítették.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában a közös Hadügyminisztérium szervezetten, a legalkalmasabb gyárak legkiválóbb mérnökeinek bevonásával 1905-ben kezdett a fejlesztési munkákhoz. 1908-ban, a Weiss Manfréd-gyárban legyártott 1909 M. jelölésű mozgókonyhákat végül 1910-ben rendszeresítették a közös hadseregnél és a Magyar Királyi Honvédségnél.
![guyasagyu](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/6542943fcd5d9345671294.jpg)
Grenadírmars, avagy gránátos kocka
A grenadírmars vagy másnéven gránátos kocka, azaz a krumplistészta is kedvelt ételnek számított korábban, ugyanúgy, mint manapság. De vajon honnan kapta a nevét? Az eredetéhez egészen a 19. századig, az Osztrák-Magyar Monarchia idejéig kell visszamennünk. Az 1867-es kiegyezést követően a monarchia egy három részből álló haderőt hozott létre. A növekvő számú katonaság élelmezéséhez olcsó, de szénhidrátban gazdag ételeket kellett előállítani, amelyre a krumplis tészta tökéletes volt. Nevét a német gránátosokról – Grenadierokról – kapta. A Marsch szó pedig indulót jelent, így tükörfordításban gránátosindulót jelent.
![krumplistészta](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/65428ec810190483864875.jpg)
A listát összeállította: Takács Vivien
A képek forrásai: iwm.org.uk, nyugat.hu, wikipedia, FPG/Hulton Archive/Getty Images, archiv.magyarmuzeumok.hu