A háború és az élelmezés

Tojáspor

A tojáspor a második világháborúban élte virágkorát. Nagy szükség volt rá, hiszen a rendes tojás a frontokon hamar megromlott, és nagyon könnyen össze is tört. Ezért az akkori szakácsok – némi kísérletezés után – kitalálták, hogy ha a tojáslevet porítják, hosszabb ideig eláll és sokkal könnyebben szállítható is. Ezzel csak annyi volt a baj, hogy egy kilogramm tojáspor előállításához nagyjából kilencven tojásra volt szükség.

Margarin

Az olcsó vajpótlót az 1870-1871 közötti francia-porosz háborúban találták fel. A háborúk ideje alatt, amikor az állatok száma is lecsökkent, fontos volt egy olyan kenhető zsiradékot előállítani, ami egyrészt tápláló, másrészt nem avasodik meg, harmadrészt sokáig eláll. Hippolyte Mége-Mouriés francia vegyész volt az, aki a margarint kezdetben faggyúból készítette. „Találmányát” 1869 nyarán Angliában és Franciaországban is szabadalmaztatta. A margarin 1872-ben került kereskedelmi forgalomba.

Hadiliszt

Az első világháború alatt a gabonatermesztés a felére, majd később a harmadára esett vissza, s mivel bevezették a jegyrendszert, egyes élelmiszerekhez csak korlátozottan lehetett hozzájutni. Amikor bevezették a kényszerbeszolgáltatást, gyors megoldást kellett találni, így általánossá vált, hogy a hagyományos búzaliszt helyett csak hadilisztet – több gabonából álló lisztkeverék – árusítottak. Emiatt ugyan az ételek állaga megváltozott, de továbbra is táplálóak maradtak. A búzát kicserélték kukoricára, hiszen elérhetőbb volt, továbbá sűrítésre és panírozásra is használták. Az első világégés alatt megjelent „Háborús Főzőkönyv” is nagy segítséget nyújtott, hisz sok olyan receptet tárt a hátországban maradt háziasszonyok elé, amelyekkel a nehezebb időkben is laktató ételeket tudtak készíteni.

Sűrített tej

Amikor a hűtés még nem volt elterjedt, a tej gyorsan megromlott, ami sokszor ételmérgezést vagy más betegségeket okozott. Ezt orvosolta a tej tartósítása iránt érdeklődő Gail Borden amerikai feltaláló, amikor számos kísérletet követően megalkotta a tápláló sűrített tejet. A termék hiába született meg 1836-ban, sikereket csak az amerikai polgárháborúban ért el, hiszen akkor a katonáknak óriási energiabevitelre volt szükségük.

Csokoládé

A spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból istenek eledele és a katonák csemegéje lett. Koronás fők, urak és hölgyek, továbbá hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. Napóleon például olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonosdobozból a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki.

A harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé, mivel kis helyen elfért, ízletes, tápláló és frissítő volt, s nem utolsósorban változatossá tette az élelmezést, ezért vált nagyon fontossá a katonáknak. Az első világháborúban az osztrák–magyar katona porciójában 50 gramm csokoládét, vagy 50 gramm kakaót kapott 50 gramm cukorral.

Hamis ételek

Az élelmiszerhiány, valamint a folyton emelkedő árak miatt olyan szakácskönyvek jelentek meg, amelyek segítették a háziasszonyokat, hogy miként használják fel az olcsó, „hamis” hozzávalókat úgy, hogy mégis az egész család jól lakjon. A hús, a tojás, mind-mind drága élelmiszernek számított, így ezeket olcsó alapanyagokkal kellett pótolni. Ekkor jelent meg a hamis gulyás, a hamis húsleves, illetve a hamis túrógombóc is. Utóbbit aludttejjel és búzadarával készítették. Akkoriban a háziasszonyok úgy tartották, hogy semmi sem pótolhatatlan: a húst zöldséggel, a zsírt olaj és tejföl keverékével pótolták, a rizst pedig árpa- vagy köleskásával, tarhonyával helyettesítették.

Hadi rántotta

Cicege, prósza, krumplimálé, macok, tócsni, krumplibaba, lapcsánka, lapotyka, bramborák … de sorolhatnánk még, hiszen közel harminc különböző neve van a hadi rántottának. Ahány vidék, annyiféleképpen nevezik és készítik. A háborúk idején nagyon népszerű volt, hiszen kevés, olcsó, növényi alapanyagokból sütötték, így a harctereken is el tudták készíteni.

A művelődés.net oldalon olvasható az alábbi, ínséges időkben használt recept:
Hozzávalók: 0,5 kilogramm burgonya, 3 evőkanál liszt, 1 tojás, 0,5 kiskanál só, csipetnyi őrölt szerecsendió, disznó-/libazsír vagy olaj a kisütéshez.
Elkészítés: a burgonyát lereszeljük, és a többi hozzávalóval összekeverjük, ha túlságosan folyósnak tűnik a massza, hozzáadunk még 1–2 kanál lisztet. Forró zsírba/olajba evőkanállal mérünk a masszából, és enyhén kilapítjuk. Amikor az egyik oldala megsült (2–3 perc), megforgatjuk, és a másik oldalát is ropogósra sütjük. Fokhagymás tejföllel, esetleg reszelt sajttal megszórva tálaljuk.

Instant kávé

Az instant kávé népszerűsége az amerikaiakhoz köthető, akik az első és második világháborúban előszeretettel fogyasztották. Fontos szerepe volt a harctereken, hogy ébren tartsa a lövészárokban a katonákat.

Az instant por az amerikai katonák étkezési ellátmányának elengedhetetlen része lett azóta is.

Mozgókonyha

A harctéren készített ételek elkészítéséhez szükség volt egy olyan eszközre, amelyben főzni lehetett. A 19. század végén terjedt el a mozgókonyha, vagy közismertebb nevén a gulyáságyú. Elsőként az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban, az orosz hadseregben rendszeresítették.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában a közös Hadügyminisztérium szervezetten, a legalkalmasabb gyárak legkiválóbb mérnökeinek bevonásával 1905-ben kezdett a fejlesztési munkákhoz. 1908-ban, a Weiss Manfréd-gyárban legyártott 1909 M. jelölésű mozgókonyhákat végül 1910-ben rendszeresítették a közös hadseregnél és a Magyar Királyi Honvédségnél.

Grenadírmars, avagy gránátos kocka

A grenadírmars vagy másnéven gránátos kocka, azaz a krumplistészta is kedvelt ételnek számított korábban, ugyanúgy, mint manapság. De vajon honnan kapta a nevét? Az eredetéhez egészen a 19. századig, az Osztrák-Magyar Monarchia idejéig kell visszamennünk. Az 1867-es kiegyezést követően a monarchia egy három részből álló haderőt hozott létre. A növekvő számú katonaság élelmezéséhez olcsó, de szénhidrátban gazdag ételeket kellett előállítani, amelyre a krumplis tészta tökéletes volt. Nevét a német gránátosokról – Grenadierokról – kapta. A Marsch szó pedig indulót jelent, így tükörfordításban gránátosindulót jelent.

A listát összeállította: Takács Vivien
A képek forrásai: iwm.org.uk, nyugat.hu, wikipedia, FPG/Hulton Archive/Getty Images, archiv.magyarmuzeumok.hu