Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

SERE - légierős szemmel

Szöveg: Bányász Eszter | Fotó: Csertán Tamás főhadnagy archívuma és Szováthy Kinga archív felvétele |  2023. november 6. 7:41

A légierő jelentette más szemléletmód, illetve a törzsmunka fontossága felől közelítettük meg a SERE (Survival, Evasion, Resistance, Extraction – túlélés, elkerülés, ellenállás, kiemelés) kiképzési rendszer lényegét Csertán Tamás főhadnaggyal, az MH Altiszti Akadémia Speciális Felkészítő Részleg részlegvezető helyettesével.

1

Hogyan indult a pályafutása és mikor kezdett el a SERE kiképzéssel foglalkozni?

2019-ben avattak, majd Kecskemétre, az – akkor még – MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Művelettámogató Zászlóaljához kerültem műszaki szakaszparancsnokként. A SERE-vel való kapcsolatom gyökerei szintén 2019-ig nyúlnak vissza, amikor részt vettem a Norvég Királyi Légierő mobil kiképzőcsoportja által tartott instruktori tanfolyamon. Az alakulattól mindenképp valaki olyat kerestek erre, aki megfelelő szinten tud angolul, és terhelhető mind fizikailag, mind pszichésen. Ezután vendégoktatóként többször hívtak Szolnokra, hogy segítsem a hajózó állomány, a pilóták és a különleges műveletiek kiképzését.

Hogyan került az MH Altiszti Akadémiára?

Mintegy két és fél évet szolgáltam Kecskeméten, közben azonban elkezdett körvonalazódni az az ötlet, hogy fel kellene állítani egy központi részleget, amely honvédségi szinten összefogja a SERE kiképzéseket. A terv alapján ebben a csoportban minden haderőnem – a szárazföldi, a légierő és a különleges műveleti – képviseltette magát. A légierőtől ez én voltam.

2

Más szemléletet ad oktatóként az, hogy a légierőtől jön?

Természetesen, de ezt nem csak kiképzőként tapasztalom magamon, hanem a kiképzendőkön is látom. Azok a szárazföldi alakulatoktól érkező katonák, akik részt vesznek a SERE kiképzéseinken itt az MH Altiszti Akadémián, teljesen más gondolkodásmód alapján állnak hozzá egy-egy feladat megoldásához, mint ahogy azt korábban mondjuk a hajózó állománynál tapasztaltam.

2021-ben részt vett egy Joint Personnel Recovery Staff Course elnevezésű tanfolyamon. Mi ez pontosan és milyen célt szolgál?

Ehhez fontos azt tisztázni, hogy a személymentési rendszer alapvetően három nagy elemre bontható: vannak a törzsek és a parancsnokok, akik megszervezik a kimentést, vannak a kiemelő erők, akik végrehajtják a feladatot, illetve van az elszigetelődött, kimentésre szoruló személy, utóbbival foglalkozunk mi a SERE kiképzéseken. Az összhaderőnemi személymentési törzstanfolyam, amelyen voltam, a törzsek és a parancsnokok a felkészítésére irányul, fiktív szituációk segítségével. Csoportokban dolgoztunk, és a munkamenetnek mindig más-más mozzanatáért voltunk felelősek – többek között a kommunikáció monitorozásáért, a döntéselőkészítésért és a felderítésért – annak érdekében, hogy a felelősségi körzetünkben minél hatékonyabban megoldjuk az adott elszigetelődési helyzeteket. Ezek egyre komplexebbé váltak, kezdve onnan, hogy csupán egyetlen jármű robbant le, egészen odáig, hogy az ehhez küldött vontató is lerobbant, miközben a kiemelő erőket is megtámadták, és mivel ennek következtében lezuhantak, szintén elszigetelődtek. Ez a tanfolyam számomra különösen hasznos volt, hiszen az oktatás során elsődlegesen én foglalkozom a törzsmunkával. Ezen a területen folyamatban van az oktatói képesítésem megszerzése is, a közeljövőben megyek ki Svédországba egy ugyanilyen tanfolyamra, már oktatóként.

Alap_sziklamaszo_tanfolyam_20220527_13 copy

Idén év elején végzett el egy Charlie – tehát a legmagasabb – szintű SERE kiképzést Svédországban. Ez miből állt?

A szintnek megfelelő elméleti tudást egy e-learning tananyagból kellett elsajátítanunk, amiből aztán egy vizsgát is tettünk, ez volt a bemeneti követelmény, így a kiképzésen maximálisan a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kerülhetett a hangsúly. Legtöbbet menekülési, illetve kiemelési eljárásokkal, ezen belül kapcsolatfelvételi és azonosítási eljárásokkal foglalkoztunk. A felkészítés egyik legérdekesebb része a hőkamra nevű képzési helyszín volt, ahol a dzsungelbeli, illetve a sivatagi időjárást tudták szimulálni. Ennek az elsődleges célja a hőártalmak megtapasztalása volt, amihez különféle erőnléti feladatokat kellett bent végrehajtanunk, például egy hordágyhoz szíjaztak kétszer harminc liter vizet, amit aztán folyamatosan körbe-körbe kellett vinnünk. A tünetek mindenkinél máskor jelentkeztek, elsősorban egyik pillanatról a másikra teljesen kimerült és levertté vált az ember, illetve a szédülés is gyakori volt.

Egyedül vagy csoportban hajtották végre a feladatokat?

Mi háromfős csoportokban dolgoztunk. Ez egyrészt biztonságosabb, másrészt előnyt jelent, hogy végig tudsz valakire támaszkodni, meg tudjátok osztani a feladatokat. Egyedül az ember jobban fel tudja mérni a saját határait, talán nagyobb tapasztalatszerzési lehetőség is, hiszen mindent saját magának kell megoldania, viszont sokkal veszélyesebb is, mert például egy sérülés esetén teljesen kiszolgáltatott. Én két svéd katonával kerültem egy csoportba, mindketten hallgatók voltak még, de nagyon jól össze tudtunk dolgozni.

SERE_segédoktatói (6 of 22)

Végül árulja el, részlegvezető helyettesként miben látja a SERE kiképzés jelentőségét?

A NATO-n belül hosszú évekig az amerikai fél biztosította ezt a képességet, beleértve a felkészítést, a felszereléseket, illetve magát a kiemelést. A közelmúltban azonban elvárássá vált, hogy a tagállamok saját erejükből is képesek legyenek a saját parancsnokaikat és törzseiket, kiemelő erőiket, illetve katonáikat felkészíteni. Ez egy rendkívül fontos képesség, hiszen egy elszigetelődés során a túlélés sikere 50 százalékban a törzsek és a kiemelők munkáján, 50 százalékban pedig az elszigetelődött személy tevékenységén múlik. A SERE képzés adja ezt az 50 százalékot a katonáknak.

Kapcsolódó cikkek
sere_nyitó

A túlélés mikéntjéről

2023. október 16. 7:39

sere_3_nyitó

Heteket töltött hókunyhóban

2023. október 30. 7:28