A hadsereg főparancsnoka lett az államfő

Szulejman ellenfél nélkül, a pártok kompromisszumos jelöltjeként indult az államfői tisztségért. A 127 jelen lévő képviselőből 118 támogatását szerezte meg, a többi szavazat érvénytelen volt.

“Michel Szulejman tábornokot a köztársaság elnökének nyilvánítom" – jelentette be Nabih Berri házelnök.

Az 59 éves új államfő a szavazás után letette a hivatali esküt.
A hadsereg élén 1998 óta álló Szulejmanra nehéz feladat vár: elindítani a megbékélési folyamatot a két erősen megosztott tábor, a Nyugat és Szaúd-Arábia által támogatott, Szíria-ellenes parlamenti többség, valamint a Szíriával és Iránnal szövetséges, síita Hezbollah vezette ellenzék között.

Szulejman megválasztásának hírére puskaropogással és szórványos robbantásokkal kísért ünneplés kezdődött Bejrút utcáin.

A tábornok szülővárosában, a Földközi-tenger partján fekvő Amsit főterén több száz fős tömeg tört ki örömujjongásban és kapott táncra azután, hogy óriáskivetítőn figyelemmel kísérte a televízióban egyenes adásban közvetített szavazást.

Az elnökválasztásra számos arab méltóság meghívást kapott: többek között a libanoni nemzeti megbékélésben közvetítő Katar emírje, valamint Amr Musza, az Arab Liga főtitkára, emellett Irán és Szíria, illetve térségbeli riválisuk, Szaúd-Arábia külügyminisztere, továbbá Bernard Kouchner, a francia diplomácia irányítója. A szavazást szigorú biztonsági intézkedések kísérték: a Bejrút központjában álló parlamentet katonák vették körül, a tetőn mesterlövészek őrködtek.

Az államfőválasztást, amely tavaly novemberben lett volna esedékes, 19-szer halasztották el a Nyugat-barát kormány és a síita Hezbollah-vezette ellenzék között 18 hónapig tartó belpolitikai válság miatt. A válság nemrégiben fegyveres összecsapásokba torkollt, felszította a felekezetközi feszültségeket és a polgárháború szélére sodorta a közel-keleti országot. A harcokban, amelynek során a Hezbollah a főváros egyes részeit is elfoglalta, legalább 81 ember vesztette életét.

Katar közvetítésével a szemben álló libanoni politikai erők hat napon át tartó tárgyalások után, szerdán Dohában egyezségre jutottak a válság rendezéséről, ennek részeként rendelkeztek az államfő megválasztásáról, egy nemzeti egységkormány felállításáról és a 2009-es parlamenti választásokra tekintettel új választási törvény kidolgozásáról.

A dohai egyezség teljesítette az ellenzék fő követelését: vétójogot a kormány döntéseiben, és biztosította egy olyan elnök megválasztását, akinek jó a kapcsolata Szíriával és a Hezbollahhal. Elemzők körében általános vélekedés, hogy a dohai egyezség kedvezőtlen fordulat a Hezbollah lefegyverzését követelő Washington és szövetségesei számára.

A politikai és vallási csatározásoktól magát távol tartó Szulejman jelölésében a két tábor már hónapokkal ezelőtt megegyezett, megválasztását az egységkormány körüli kötélhúzás hátráltatta.

Ami a másfél éve tétlenségre kárhoztatott kormányt illeti: Fuád Szinjóra miniszterelnök most benyújtja lemondását, de ügyvezető kormányfőként hivatalban marad az új kabinet megalakulásáig.